Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
174 KISKUNHALAS ALMANACH vonulásáig a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár, a járások megszűnte után a Városi Könyvtár főmunkatársa volt. 1984-ben Kiskunhalas város a Pro űrbe díjjal tüntette ki. 1985. aug. 1-jén vonult nyugdíjba. Ettől az időponttól haláláig a Szilády Áron Gimnázium könyvtárosa. A városi könyvtár helyismereti gyűjteményének és a bibliográfiai tevékenység megalapítója. A város és a megye kiemelkedő helytörténésze. Kitüntetései: Szocialista Kultúráért (1954), Kiváló Népművelő (1970), Szabó Ervin Emlékérem (1984), Kiskunhalas Városért (1984). Fő művei.: Tizenöt év Bács-Kiskun megye könyvtárosainak életéből. 1945-1959. Bp., 1964. Húsz év Kiskunhalas krónikájából. Kkh., 1984.; Négy évtized. Kiskunhalas járás krónikája. Kkh., 1984.; A napraforgó termesztés magyar nyelvű szakirodalma. Bácsalmás, 1988.;Lásd még Kiskunhalas almanach Pro űrbe díjasok cimű fejezetében. V-S.Gy. Fekete Imre (Biharkeresztes, 1894. febr. 12. - Dunaföldvár, 1970. okt. 18.) dr., ügyvéd. Kiskunhalas város polgármestere 1930. jan. 15. és 1939. dec. 16. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek, tanácselnökök című fejezetében. Fischer Ágoston (18-19. század fordulója) kőművesmester. Kecskeméti lakhelyű, klasszicizáló stílusban dolgozó tervező és kivitelezési vállalkozó. 1798-1803 között a kecskeméti nagytemplom mintájára elkészítette a füzesgyarmati református templomot. 1811-ben tervei alapján építették át a nagykőrösi városházát. 1833-34 között a kkh-i klasszicista városháza tervezője és építője. Az épület bizonyos elemeket átvett a halasi református templom klasszicizáló és monumentális hatású elemeiből. Épületei a Dél-Alfoldön iskolát teremtettek. Irodalom: Művészeti lexikon 2. 1966.; Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei 1994. Sz.K. Földes László (Kkh., 1914. júl. 27,- 2000. jún.) vezérigazgató. 1987-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Földi János (Nagyszalonta, 1755 - 1801) orvos, természettudós, költő, nyelvész. Középiskoláit nagy nélkülözések árán Debrecenben a református kollégiumban, felsőbb tanulmányait Pesten végezte el. 1781-1783 között a halasi református iskola rektor professzora volt. Halasi működése idejéből fennmaradt Péter István úr névnapjára írt verses felköszöntője, Thorma és Pázsit nevű lányokról egy-egy verse. Szatmár város, majd a Hajdú Kerület orvosa lett. A természet világát több kötetben kívánta feldolgozni, de csak az első rész készült el. Irodalmi tehetségével elnyerte Kazinczy barátságát. Fő művei: Az állatok országa (1801); Rövid kritika és rajzolat a magyar fiivész- tudományról (1801); Versei (1910). Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 88.; Nagy Czirok László - Vorák József. 1965. 356.; Sütő József: Századok lelke. Kkh., 1995.39-40. Sz.A. Fridrich Lajos (Kkh., 1885. júl. 20. - Kkh., 1962. nov. 14.) gépészmérnök. Szülei: Fridrich Alajos ügyvéd és Péter Ilona. Középiskolai tanulmányait helyben, a református főgimnáziumban végezte, 1904- ben érettségizett. A Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán szerezte diplomáját 1908-ban. Széleskörű érdeklődése volt. A villamosság, energia hálózatok, rádiózás, gépmodellek, gőzgépek, csillagászat, építészet, zene és a sport is foglalkoztatta. Anyanyelvi szinten beszélt németül, kiválóan csellózott. Alkotó fantáziáját igazolja a sok, általa készített gépmodell, csillagászati távcső, elektromos mérőműszer. Otthonában már diákkorában elektromos műszerekből, cikkekből műhelyt alakított ki, később villamossági vállalatot létesített és üzletet nyitott a ref. templommal szemben. Alkalmazottaival a lakások villamosítását vállalta, alkatrészeket, csillárokat, rádiókat árult, utóbbiakat javította is. 1909-17 között a Halasi Villamossági Rt. vezető mérnöke volt. Óbecsén villamos erőművet tervezett. Az 1930-as években a Halasi Kereskedelmi Bank elnöke lett. Nagyvonalú jótékonykodása folytán a ref. gimnáziumnak 1909-ben, majd 1941 és 1944 között nagyértékű műszereket, alkatrészeket, berendezéseket adományozott, ingyenjavította a fizikai szertár berendezéseit. 1944 után üzlete megszűnt, birtokait felosztották, lakásából kitelepítették, s nagyon szűkös anyagi helyzetbe került. Ekkor hívta meg a gimnázium oktatónak. A gimnáziumban 1952-től kezdve tanított fizikát, sok tehetséges tanítványa az ő hatására indult el a műszaki pályán. Felesége Fleckenstein Mária volt, aki 1944-ig a helyi Vöröskereszt elnöke volt. Gyermekük nem született. 1962-ben halt meg, a gimnázium aulájában ravatalozták fel. Sírja a katolikus temetőben található. A gimnázium fizikaszertárát halálának első évfordulóján róla nevezték el. Irodalom: Gimnáziumi Értesítő 1909., 1941., 1942., 1943. és 1944. évi számai; Naprózsa (A Városvédő Egy. Hírlevele) 2000. jan. számában
