Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 175 RFM cikke.; Humanissimé (Gimn-i lap) 2000. ápr. számában Magyar Lajosné cikke; Bajai Híráram (Démász Üzletigazgatóság lapja) 1997. aug. számában Bús Károly visszaemlékezése és külön kéziratos emlékei; Ferró Róza 2000. 186. D.M.-G.Á. Fröhlich Lajos (Torzsa, 1894. márc. 3.-1957) Elemi iskolai néptanítói oklevelet Nagyenyeden, a Református Bethlen Kollégium Tanítóképzőjében szerzett 1913. jún.-ban. 1915. szept.-benBaranya- hídvégen kezdte meg pályáját az ottani református elemi iskola tanítójaként. 1920-26 között Rózsafán tanított. Kkh.-ra 1926. okt.-ben került, a városhoz tartozó Fehértó puszta iskolájába. A vallás- és közoktatási miniszter 1928-ban Halasra, a Központi Elemi Népiskolába helyezte. Elvégezte a népművelői előadói tanfolyamot, s 1929-ben megszerezte az iparos tanonciskolái tanítói képesítést is. 1931. jún. 30-án kapott megbízást a Felsővárosi Állami Elemi Népiskola igazgatói teendőinek ellátására. Ezt a feladatkört osztálytanítói munkája mellett 1949. aug.-ig látta el. Ekkor politikai okok miatt leváltották. Leváltásával egy időben megbízták az elemi iskolák gazdasági ügyeinek intézésével. Számadó igazgatói megbízásából is politikai okok miatt váltották le 1952-ben. Beosztott nevelőként dolgozott a Központi Iskolában 1956. aug. 1-jén bekövetkezett nyugdíjazásáig. Negyvenegy éven át tanított, 18 évig igazgatta a Felsővárosi Elemi Népiskolát. Felesége Pethő Kornélia tanítónő. Házasságukból született fiuk József, közgazdász végzettséget szerzett. Forrás: Gszel- mann Ádám: A Felsővárosi Általános Iskola története. Kkh., 1997. G.Á. Fröhlich Mihály (Gyöngyös, 1785. aug. 28. - Kkh., 1845. szept. 16.) Iskoláit több helyen végezte, Vácon mint világi személy hallgatott theo- lógiát. 1808-ban szentelték pappá. Hat évi káplánkodás után, 1814-ben Kkh.-on lett plébános. Irodalom: A váczi egyházmegye történeti névtára. 2. rész. Vác, 1917.747. L.Gy. Fülöp Sándor (Pacsér, 1876. dec. 4. - Kkh., 1923. ápr. 3.) tanár. Középiskoláit az újverbászi és a kkh-i gimnáziumokban végezte, s mint első alapvizsgás tanárjelöltet 1899-ben alkalmazta a fenntartó testület a kkh-i ref. főgimnáziumnál se- gédtanámak, és itt működött mint tanár is egészen haláláig. 1904-ben főmunkatársa volt a Kiskunság című hetilapnak, s számos cikke és költeménye jelent meg a lapokban. Az első világháború alatt tanított a nagyváradi és pécsi hadapród iskolákban, végül a Ludovika Akadémián. Fő munkái: A halasi Kurucz szobor (Pataky Dezsővel, Halas 1904.); Korda Imre. Életrajz az 1913-14. évi halasi gimnáziumi értesítőben; Dr. Dózsa Zsigmond. Életrajz az 1921-22. évi halasi gimnáziumi értesítőben. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 88-89. Kép: TJM F4790. Gy.A. Fűzik Pál (? - ?) főbíró 1849. júl. 29-től: Ekkor a Cs. K. 3. Hadtest Biztosa az elmenekült városi elöljáróság helyett új tiszti kart nevezett ki. 1849. okt. 24-én hivatalosan is lemondott Pap Sándor főbíró - ekkor eddig viselt ideiglenes főbírói hivatalát, és a város pecsétjét, elnök helyettes Kapitány úr kezeibe letette. 1850. febr. 9-ig töltötte be ezt a hivatalt. Forrás: BKML Kh. V.201 .b. Mn 228 No. 5., V.244.C. Közigazg. tárgyak jkv. XLVI k. 241 .p.; Iványosi - Szabó Tibor (szerk.): A mai Bács-Kis- kun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988.468. Cs.G. Gaál Endre (Kkh., 1834 - Nyíregyháza, 1906) tanár. Elemi iskolai tanulmányait, illetve a középiskola négy évfolyamát szülővárosában végezte el. Innen a kecskeméti kollégiumba ment, ott fejezte be gimnáziumi tanulmányait. 1856-ban papi oklevelet nyert. Református káplánként kezdte meg a munkát Omoravicán, de még ebben az évben meghívta a halasi református egyház tanári állásra, melyet ő 43 tanéven át töltött be 1856 és 1899 között. A tanári oklevelet is megszerezte, földrajzot és történelmet tanított. 1899- ben vonult nyugalomba. Életének utolsó éveit családja körében Nyíregyházán töltötte el. A gimnázium igazgatói tisztét - nem egymást követő - hat tanéven át töltötte be. Nagy szaktudással, kedves előadásmóddal, de szigorú követelménytámasztással, atyai jósággal végezte tanári munkáját. Fő műve: A magyar királyok s török szultánok közt kötött békeszerződések sorozata s jellemzése a XVII. század első felében (Gimnáziumi Értesítő 1880).Irodalom: Szinnyei3.1894. 893.;Gimnázi- umi Értesítő 1906-1907. Kép: SZÁG. G.Á.-Sz.S. Gaál Gyula (Kkh., 1883. jún. 29.-Kkh., 1941. jún. 23.) dr., iró, árvaszéki ülnök. A középiskolát Kkh.-on végezte el, majd jogot tanult Debrecenben és Kolozsváron. 1903-banKerekegyházánjegyző, Kiskőrösön közigazgatási gyakornok, majd Mo-
