Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 151 tanácsosi rangot kapott, a hétszemélyes tábla ülnöke lett. Apja halála után 1766-1779 között a Jászkunság ná'dori főkapitánya. Ezután a hétszemélyes tábla ülnöke. Irodalom: Sugárné Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 1995.9. Sz.A. Apafy Mihály I. apanagyfalvi (Ebesfalva, 1632. nov. 3. - Fogaras, 1690. ápr. 15.) erdélyi fejedelem. Fiatalon részt vett II. Rákóczi György katasztrófával végződött 1657. évi lengyelországi hadjáratában. 1657-1661-ben tatár fogságba esett. Hazatérte után 1661. szept. 14-én Ali pasa török fővezér utasítására az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Hatalmát Kemény János ellen a Nagyszőllősnél vívott csatában megvédte (1662. jan. 22). 1663-ban a török Érsekújvár ostromához rendeli. Ekkor Erdélyből menet és jövet megszállt Halason (1663. okt. 10-11. és nov. 18.-20.). Uralkodása alatt megpróbált egyensúlyozni a Habsburgok és a török szultán között. Valójában okos felesége, Bornemissza Anna és kegyencei, főként gróf Teleki Mihály kancellár kormányzott. A törökök 1683. évi veresége után I. Lipót 1687-ben Erdély megkaparintására küldte Caraffa generálist. Apafyt az almakeréki templomban temették el, hamvait 1909-ben Kolozsvárra vitték. Irodalom: A. M.: Erdélyi fejedelmek naplója 1634-1694. (=Er-délyi Múzeum. Kolozsvár, 1900.); Markó László: A magyar állam főméltóságai. Bp., 2000. 94-95. Sz.S. Apponyi Albert (Bécs, 1846. máj. 29. - Genf, 1933. febr. 7.) gróf, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja. 1921-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: MÉL 1967.47. Árvái Károly (Kkh., 1890. jan. 20. - Kkh., 1966. dec. 21.) gyógyszerész. Édesanyja Babe- nyecz Julianna, édesapja Árvái Imre volt, akinek Kkh.-on olajmalma volt. Az elemi és középiskolai tanulmányait Kkh.-on végezte, itt érettségizett 1906-ban. 1912-ben Bp.- en szerzett gyógyszerész diplomát. Az első világháborúban Polában, Erdélyben, végül Galíciában szolgált, mint katona-gyógyszerész. 1921. máj. 31-én megnősült, feleségül vette Balogh Piroskát. Házasságából két fia született: István és László. Mivel nem volt saját gyógyszertára, Halas I. számú gyógyszertárát Mikes Ferenctől bérbe vette és ott dolgozott 1923. júl. 1-jétől 1928. júl. 1-jéig. Később a Czurda-féle gyógyszertárat Czurda Rezső gyógyszerésszel együtt bérelték ki az államosításig, majd az Eötvös utcai gyógyszertárban dolgozott haláláig. Sírja a katolikus temetőben található. 3. Forrás: Árvái Károly fia, dr. Árvái László orvos közlése. Kép: TJM 20304/1. L.Gy. Asztalos Andor (Berek-böszörmény, 1909. febr. 8. - Kkh., 1972. aug. 25.) tanár. Ötgyermekes tanító családjából származott. Korán került árvaságra, iskolai támogatással és saját erőből tanult. A nagykőrösi ref. gimnáziumban érettségizett. Tanári diplomát la- tin-görög-történelemből a debreceni tudományegyetemen szerzett, majd ugyanott a klasszikafilológia tanszéken 3 évig tanársegédként működött. Tanári pályáját a szeghalmi, majd a mezőtúri ref. gimnáziumokban kezdte, onnan hívták meg 1937-ben Kkh.-ra, a Szi- lády Áron Ref. Gimnáziumban megüresedett helyre. Az államosításig, 1948-ig, mint történelem-la- tin-görög szakos tanár és kollégiumi nevelő dolgozott. 1949-1970-ig igazgatóhelyettesi megbízást kapott az állami gimnáziumban. 1951-ben megszervezte a gimnáziumban a levelező oktatást, melyet haláláig nagy odaadással vezetett. Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: A család közlése. Kép: TJM 20850. D.M. Babó Mihály (Kkh., 1857. máj. 20. - Kkh., 1923. júl. 28.) dr., Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1901 és 1910 között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Országgyűlési képviselők című fejezetében. Bácsalmási Antal (Bácsalmás, 1904. máj. 27. - Lauffen, 1961. nov. 9.) dr., súlylökő. Halason a Szilády Áron Református Főgimnáziumban érettségizett, majd Bp.-en jogi diplomát szerzett. A sporttal gimnáziumi tanulóként jegyezte el magát, majd Bp.-en a M AFC színeiben versenyzett, mint dobóatléta. Többszörös főiskolai és felnőtt válogatott. 1927-ben Rómában főiskolai világbaj noki címet szerzett súlylökésben. Egyetemi éveit
