Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
152 KISKUNHALAS ALMANACH követően Halason a városházán dolgozott. Közben a város sportjának szervezésében is részt vett. A Kiskun-Nagykun Viadalok életre hívásában (1934) és szervezésében jelentős szerepet vállalt. 1934-ben az Országos Sporttanács kitüntető ezüst plakettjét és oklevelét vehette át. AII. világháborút követően Németországba távozott és ott is halt meg. Forrás: TJM 20813. Kép: TJM 20850. Sz.A. Bácsalmási Péter, 1933-ig Skribanek (Bácsalmás, 1908. nov. 16. - Bp., 1981. máj. 20.) dr., atléta, mesteredző, főiskolai tanár. A középiskoláit Halason, a Szilády Áron Református Főgimnáziumban végezte. Tanítványa volt Nagy Káló- zi Sándornak, a Kiskun- halasi Atlétikai Club alapítójának, a gimnázium tanárának. A Magyar Testnevelési Főiskolán tornatanári diplomát (1932), a bp-i egyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett (1937). Már a Testnevelési Főiskola hallgatójaként több számban, elsősorban hármasugrásban és tízpróbában nemzetközi színvonalú eredményeket ért el. Tagja volt az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpiai csapatnak, mindkét alkalommal a magyar csapat zászlóvivője. A BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) színeiben a berlini olimpián rúdugrásban holtversenyben 6. helyezést ért el. Hármasugrásban kettő (1931, 1932), tízpróbában öt (1931- 1934, 1937) magyar bajnokságot nyert. Legjobb eredményei: rúdugrásban 404 cm, hármasugrásban 14,74 m, tízpróbában 6762 pont (akkori pontozás szerint). Utóbbi, 1937-ben felállított csúcsa 11 évig volt érvényben. 1942-ben tagja volt a BEAC bajnok kosárlabdacsapatának. Később számos magasabb sportvezetői beosztást töltött be. A Magyar Atlétikai Szövetség szövetségi kapitánya (1941-44), ügyvezető alelnöke (1946), a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége alelnöke (1946-tól). Mint testnevelő tanár a Bolyai Gimnáziumban kezdte meg oktatói munkáját. 1941-ben már a Testnevelési Főiskola tanára, 1946-1954 között az atlétikai tanszék vezetője, 1954-57 között a főiskola igazgatóhelyettese volt. 1958-tól nyugállományba vonulásáig (1968) ismét a tanszéket vezette. Részt vett az edzőképzésben és továbbképzésben. 1957-ben a testnevelési és sport- mozgalom átszervezésére alakult kormánybizottság tagja volt. A 60-as évek végétől a MAFC-ban edzősködött, majd a BEAC szaktanácsadójaként tevékenykedett. Több atlétikai szakkönyv, tankönyv szerzője volt. Halála után a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club pályáján mellszobrot állítottak emlékére. Fő művei: Atlétika (főiskolai tankönyv Bp., 1949.); Atlétika (Bp., 1952); Az atlétika oktatási módszerei (Bp., 1953); Sportfoglalkozások felépítése és vezetése (Bp., 1955); Az atlétika oktatása (szerk. Koltai Jenővel, Bp., 1962); Atlétika (írta a Magyar Testnevelési Főiskola munkaközössége. Vez.: Bácsalmási Péter és Koltai Jenő. Bp., 1967) Irodalom: Kahlich Endre - Gy. Papp László - Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896-1976. Bp., 1977. 559; Sportlexikon I. 1985. ÚMÉL 1. 2001. 245; TJM 20812. Kép: TJM 20850. H.E.-Sz.A. Bacsó János (Kkh., 1818. febr. 8. - Ságvár, 1871.) református lelkész. Szülei: Bacsó János és Kis Malmos Zsuzsánna redemptus földművesek. Szüleinek egyetlen gyermeke volt. Közeli rokona Bacsó László költőnek. Iskolába Halason járt, a halasi algimnáziumot kiváló eredménnyel végezte. Utána Kecskeméten az Akadémián és a Theológián folytatta tanulmányait. Bölcsészetet,jogot és teológiát tanult 1835-től 1841-ig. Az 1841-42-es tanévben ő a kollégium seniora és a felsőbb grammatikai osztályok tanítója. Tanítósága leteltével 1843-tól segédlelkész. Több felé szolgált, így Halason is Gyárfás Pál lelkészsége idején, majd amikor Gyárfás halála után Szilády László ságvári, illetve jászkiséri lelkészt választották meg Halasra, Bacsó János akkor került Ságvár- ra ref. lelkésznek. Ezt a tisztét haláláig, 1871 -ig ellátta. Ságváron ő már a harmadik halasi származású pap, mert Szilády László, s annak elődje Csics- vai Vasas András is halasi származású volt. Későn nősült, felesége Szerdahelyi Keserű Eszter, akitől négy gyermeke született. Amikor Bacsó Jánost, 1871-ben, a kaposvári papi gyűlésre menet agyvérzés érte, gyermekei még kiskorúak voltak, ezért még életében úgy rendelkezett, hogy a gyermekek gyámjául Puskás János juti (Somogyjut), később látrányi lelkészt kérte fel. Puskás János e tisztét híven ellátta, Bacsó János meglehetősen jelentős vagyonát az árva gyermekek taníttatására fordította. Bacsó János tudós ember hírében állott, több nyelven beszélt, gyönyörű könyvtára volt, irodalmi tevékenységet is folytatott, bár versei közül nyomtatásban csak kevés jelent meg. Jelentős nagyságú
