Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben
idő letelte előtt hazatérhettek. Balajthy Vendel tudósítása szerint január 23-án érkeztek meg Dorozsmára.132 A visszavonulás forgatagában, „mivel a pénztár Becskereket elébb oda hagyta”, a nemzetőrök nem kapták meg öt napi zsoldjukat. (A táborozó nemzetőrök zsoldját a központi kormányzat fizette.) Balajthy Vendel ez ügyben Kossuth Lajoshoz fordult, aki intézkedett is az elmaradt zsold kifizetéséről.133 Halas nemcsak nemzetőröket küldött a Bánátba, hanem kivette részét a délvidéki sereg ellátásából is. Egressy Gábor kormánybiztos 1848. december 9-én „has végig érő ködmönök” elkészítésére utasította a várost. Halas vállalta is, hogy kilenc szücsmestere két hét alatt 100 ködmönt készít el, darabját 9 váltóforintért. A munka azonban csak jóval a határidő lejárta után készült el, s mivel közben Egressy Szegedről Pestre ment, késedelmet szenvedett a ködmönök árának kifizetése is.134 Kiskunhalas a szerb fenyegetés árnyékában Windisch-Grätz decemberi támadása nyomán a magyar csapatok kénytelenek voltak feladni a fővárosokat. Görgey Artúr feldunai hadteste a bányavárosok felé vette az útját, míg Perczel csapatai a Közép-Tiszánál fedezték a Debrecenbe menekült kormányszerveket. A Bácskából és a Bánátból kivont erőknek szintén a Közép- Tiszához kellett menetelniük. A bácskai csapatok 1849. január végén Szegedre vonultak vissza, majd egy hadosztály hátrahagyásával Szolnok felé indultak. A Szegeden és környékén összpontosuló csapatok ellátása komoly terhet jelentett a hatóságok számára. Dorozsmán például a húsmérésben támadt fennakadás. Balajthy Vendel Halastól kért segítséget, hogy a város küldjön több, de legalább egy „húsvágást értő mészáros legényt.” A Szegedről elvonuló csapatok szállításának terheiből is kivette a részét a város. 1849. január 30-án érkezett meg Länderer Gyula százados, aki 300 kocsi Szegedre küldését követelte a várostól. A kért kocsikat a lehetőségekhez képest el is küldték.135 A honvédcsapatok távozása után megkezdődött a bácskai szerb erők támadása. Előrenyomulásuk három hadoszlopban történt. Az első hadoszlop a Tisza jobb partján haladt fölfelé. A második Szenttamásról kiindulva Topolya felé nyomult előre. A harmadik hadoszlop szintén Szenttamásról indult, ők a Ferenc-csatorna mentén haladtak Verbász és Kula felé.136 A környező települések sorra elestek. Megindult a menekült áradat a szerbektől közvetlenül nem fenyegetett városok felé. Halasra is nagyon sok menekült érkezett ezekben a hetekben. Ugyanekkor sorra érkeztek Halasra a fenyegetett települések segélykérő levelei is. A szerb támadástól rettegő Pacsér, Mélykút és Jankovác segélykérései maradtak meg a város levéltárában.137 Bár Halast nem fenyegette közvetlenül a szerbek támadása, a helyzet súlyossága ennek ellenére nem volt elhanyagolható. Kérdéses volt, hogy a térség erői, a nemzetőrség és a szegedi hadosztály csapatai fel tudják-e tartóztatni a szerb előrenyo81
