Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)

ESEMÉNY- ÉS IGAZGATÁSTÖRTÉNET - 2. Ö. Kovács József-Szeitert Gábor: Halas 1848-1849-ben

8.A kiskunhalasi nemzetőrök útvonala 1848 nyarán: Halas, Szabadka, Topolya, Verbász. 1848. augusztus 19-én részvétel Szenttamás sikertelen ostromában

gyalogsági zászlóaljparancsnok vezetésével indultak el. A 2020 gyalogos és 500 lovas, többségében egyenruhás nemzetőr a verbászi táborban foglalta el kijelölt helyét. A kiskőrösi táborból ugyanezen a napon keltek útra a kecskeméti, a ceglédi, a nagykőrösi, a solti és a kalocsai járásba tartozó egységek is. A nemzetőrség mobilizálhatóságának ekkor még több gondja mutatkozott meg. A táborba szállók szociális összetételének ismeretében könnyen belátható, hogy mennyire hátráltatta a kiindulást például a nyári dologidő beköszöntése és a fegyverhiány. A katonáskodástól való húzódozást még inkább fokozták az erőszakos toborzások.42

Halasnak részt kellett vállalnia a hadsereg ellátási munkálataiból is. így például július 14-én vették kézhez Szentkirályi Móric parancsát, amely szerint a jászkun nemzetőrség mellé felállítandó ágyútelep szállításához kellett segítséget nyújtaniuk. Általában Pesten, pontosabban a budai fegyvertárban vették át a kiutalt fegyvereket.

67