Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból (Kiskunhalas, 2001)
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 3. Bellon Tibor: Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században
kamarában állott, a testvére titokban 4 magyar süveggel adott 7 garasért.148 1825-ből van az első adatunk arra, hogy a város az elnyomtatott gabonájának a tisztítására szórórostát vásárol: „Minthogy a város gabonája igen porosán és gázosán szokott rend szerént a szűrükről bé jönni, annak megorvoslására szükségesnek találtatott egy szórórostának készíttetése és vétele, aminek eszközlése ord. bíró úrra bizatik úgy, hogy a legközelebbi jövő bajai vásárba azt megszerezni igyekezzen. Ha pedig ott készen nem találtatna, tegye meg a kellő rendeléseket, hogy még az idénn Cservenkánn, (Bács megyei német falu Zombor közelében a Ferenc-csatorna mellett), ahol effélék csináltatnak, egy elkészüljön.”149 Ellenőrizték a piaci vékák űrtartalmát is. 1842-ben pl. Fűzik Pál és Latabár János tanácsbeli urakra bízták a dolgot, hogy hozzák be valamennyit, és mérjék meg, vannak-é egyenként 36 ittzések.150 A megtisztított szemet földbe ásott és kiégetett vermekben tárolták. Ezek a vermek védett helyeken, a városban benn voltak, többnyire a gazda udvarán, kertjében. 1796-ban a vasárnapi ünneprontás miatt sok a panasz, ugyanis többen „másoknak botránkozására napvilággal életet a városra behozni, s verembe letölteni bátorkodtak.”151 Sok baj volt a vermekkel, mert gyakran megdézsmálták, tulajdonjogi viták tárgyát képezte, és gyakran balesetek okozója is volt. A Gyenise Ferenc portáján lévő vermet Ökördi István felbontotta, hogy zabot töltsön bele.152 Török Borbély István ökre Fejértón ifj. Zseni János puszta vermébe esett a múlt nyomtatás idején. A nyitott szájú verem miatt a gondatlan szolgát büntették meg.153 Különös esetet rögzített az 1775-ös tanácsi jegyzőkönyv. Boldisár János bepanaszolta Tóth György gulyás számadót, hogy annak gondatlansága miatt egy tehene verembe esett. A vizsgálat során kiderült, hogy a barmot egy betyárra és egy bojtárra bízta, maga jelen sem volt, mikor azokat behajtották a szállásra. A betyár alkalmi munkából élő, éves szolgálatot nem vállaló, nőtlen férfi. A vallomásokból megtudjuk, hogy „azon régi verem a gazdák által régen beszaggattatott, s. v. (salve venia = bocsánat) ganéjjal is bé tömetett úgy annyira, hogy kocsival is lehetett rajta minden akadály nélkül menni, de az essőzés által lekerekedvén, rokkanván ismét gödörré vált. Azon gödörre azon idő tájban mellyben a kár megesett, rendkívül való nagyságú hó esett, és nemtsak azon gödör, hanem e Tartománynak színe is vastagon béfedetett.” így ha a számadó jelen lett volna a barom hajtásakor, a kár akkor is bekövetkezhetett volna, ezért őt nem hibáztatják. A gazdának meg kellett elégednie a marha bőrével és fagy- gyújával.154 1793-ban a tanács vigyázókat rendelt a város utcáira, hogy a kéményekre, a tisztaságra és a nyitva lévő vermekre figyelmesek legyenek.155 Az éjszakai vigyázok lefülelték ifj. Varga Mihályt és Búkor Jánost, amikor egy veremből búzát szedtek fel.156 A Varga testvérek Mondok György két vermét bontották fel éjszakának idején, az egyikből 15 és fél véka árpát, a másikból 2 V8-d véka zabot szedtek fel zsákokba, melyben segítségükre volt kis testvéröccsük, nyilván ő fért be könnyen a vermek szűk száján.157 Hágó Ferenc irredemptust azzal vádolták, hogy a Szántai György malma mellett ásott búzás vermet felverte, és belőle harmadfél véka búzát ellopott.158 124
