Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

Debeák-Szarkás jöhetne szóba, esetleg Rekettye. Ott, mint láttuk konkrét régészeti lelőhelyek vallanak a középkori lakottságról.

Nagy Szeder István ezzel szemben Szent Gált Fehértó-Templomdomb lelőhellyel azonosította, jóllehet ennek okleveles egyeztethetősége a kun Fejértó szállással kézenfekvőbb. Megjegyzendő továbbá, hogy az 1543. évi kalocsai dézsmaje- gyzékben szereplő Szent Gál valószínűleg nem ezzel a településsel lehet azonos, hanem a Duna menti Úszód határában fekvővel. Utóbbi 1592-ben is számontartott érseki birtok, 1548-tól rendszeresen adóztatott és lakott falu a török kalocsai náhi- jében.196 Ezzel kapcsolatban felmerülhet az is, hogy egyszerűen az 1656. évi perirat magyaros névalakjának téves olvasatáról van szó. 1325-ből ismerünk ugyanis egy Szent Pál nevű, akkor éppen lakatlan falut, melyet a kalocsai érsek enged át a Becseieknek. Utóbbi pedig éppen Szent Kata vidékére tehető, a mai Jánoshalma, Rém és Borota közelébe.197 Későbbi említései: 1408, 1434, 1461, 1481, 1520-1521.198 Kőhegyi Mihály Szent Pált inkább a mai Felsőszentiván térségébe helyezi, s a Csorba-dűlő 13-16. századi lelőhelyével azonosítja.199

Alsókistelek-Inoka, Tóth tanya

A Kisteleki-tó mellett (Tóth-tanya) előkerült kisméretű, Árpád-kori lelőhely jelentéktelen, szórvány középkori emlékekkel. Esetleg jogilag-közigazgatásilag a középkori mezővároshoz vagy Fejértóhoz tartozó, állandóbb jellegű külterjes pásztorállás, ill. agrár-értelembe vett szállás.lehetett. (61. lelőhely)

Inoka ugyancsak újkeletű helynév, a 17. századi forrásokban sem merül még fel, Kovács 1761. évi térképe sem jelöli. Középkori kun vonatkozásait kétségtelenné, Fejértó szálláshoz való területi kapcsolatát pedig valószínűvé teszi a közelben előkerült, s már tárgyalt kun lovassír. Révész egyébként Alsókistelekről több középkori szórványleletet említ, ezek sorából kiemelkedik egy 12 tüskés réz buzogányfej.200 Ez egyike azon ritka fegyvertípusoknak, melyek hazai elterjedése biztosan köthető a kunok 13. századi megjelenéséhez.201

Kunfehértó - Templomhegy/Templomdomb (Fejértó szállás)

A Fehér-tó délnyugati partján elterülő Templomhegy/Templomdomb Révész György és Pesty Frigyes óta jól ismert, régészetileg több esetben hitelesített, Árpádkori előzményen alapitott, 14-16. századi templomos faluhely.202 (10. kép) (203. lelőhely) V. Székely György kutatástörténeti összegzését kiegészítendő fontos megemlíteni, hogy 1951-ben a Magyar Nemzeti Múzeum részéről Méri István is folytatott terepbejárást a területen, gazdag 15-16. századi kerámiaanyagot gyűjtve.203 Közvetlen közelében került napvilágra a „Kiskunhalas-Fehértó”, ill. „Sinka mester kincse” - néven híressé vált gótikus, 14-15. századi kincslelet (15. kép; 16-18. színes kép), a Kis- vagy Rácitató közelében (erről később még bővebben is szó lesz.). (228. lelőhely)

208