Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
Fejértó 1473-ban kun szállásként tűnik fel, 1560-ban már lakatlan puszta. Egyértelmű azonosíthatósága ellenére a Templomhegyet Nagy Szeder István az 1656. évi birtokvitában Paksiak által is igényelt Szent-Gál faluval vette egynek.204 Kunfehértó - Várhely/Várhegy (Jankó- vagy Ivánkaszállás) Az Alsófehértón elterülő Várhely/Várhegy a múlt század óta ismert lelőhely. V. Székely György kutatástörténeti összefoglalóját kiegészítve említhető, hogy azt röviden Gyárfás István is tárgyalja főművében.205 (197. és 224. lelőhely) Az ugyancsak Árpád-kori előzményeken létesült, vélhetően templomos középkori falura206 vonatkoztatható „Ivánkái templom alias Várhely” - 18. századi térképi bejegyzés tökéletesen egybecseng a török adóösszeírásokkal. 1560-ban Ivánkát Kisszállás szomszédságában jelzik,207 mint lakatlan pusztát. Nagy Szeder István felvetette, hogy megegyezik az 1543. évi kalocsai tizedlaj síromban szereplő Ivánkával,208 ez azonban inkább a Monostorszeg és Hetes közelében fekvő, 1520-21. évi tizedje- gyzékben is feltűnő Ivánfalvával látszik azonosnak.209 Valószínűbbnek tűnik az 1570-ben Csőszapával összevont Jankó/Ivánkaszálláshoz való kötés (részletes indoklására lásd kun szállások adattára). Kunfehértó - Pörnyehalom/Kovács tanya Amint arról korábban már szó esett, a ma már nem azonosítható Pörnyehalom lelőhelyről (201. lelőhely) Révész György jegyezte fel, hogy az Árpád-kori templom körüli temető helyén gyűjtött legkésőbbi pénzek Kun László és III. András ezüstök.210 Wicker Erika nyomán V. Székely György is felvetette, hogy a Pömye- halom esetleg a Templomhegy (203. lelőhely) vagy Kovács-tanya (204. lelőhely) valamelyikével lehet azonos. Míg azonban Wicker Erika inkább a Kovács-tanyát tartotta valószínűbbnek, V. Székely a Templomhegyet részesítette előnyben. E sorok írója inkább a Kovács-tanyát tartja valószínűbbnek, miután a Révész-féle gyűjtés pénzeinek III. András-kori lezárulása inkább összhangban áll a helyszínen feltáró Biczó Piroska megállapításával: a Kovács-tanya Árpád-korban létesült faluhelye túlélte a tatárjárást, a szórványként jelentkező későbbi középkori emlékanyag viszont időben nem terjed túl a 14. századon. (7. kép) Füzes-Bikádi-föld/Komáromi föld? A múlt században még Bikádi-föld néven ismert,211 mára nem azonosítható lelőhely (226. lelőhely) esetleges lokalizálásáról csak annyit tudunk, hogy a mélykúti út mentén terült el. Az Árpád-kori előzményekre települt, középkori templomos faluhely V. Székely György által összegzett leletösszefüggései alapján felvethető, hogy esetleg azonos lehet Révész György 1858-1862. évi, nemrégiben múzeumba juttatott eredeti kéziratának egyik lelőhelyével. A későbbi azonosításhoz talán kiin209
