Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
bukott meg, velük versengve tettek kezüket ilyen földekre a magyar urak is. Ráadásul a Csertán nemzetség vezéri családja, Köncsög ispán ősei gyaníthatóan még a királyi udvarhoz is közel álló, s kellő befolyással bíró kun elitbe tartoztak.69 Még 1341-ben is felpanaszolják Becsei Töttösék birtokaik jogtalan kun használatát (az említett kunok Tepremez fia Og (dictus) László és rokonai, Demeter fia László, Mykus fiai Copaz és Miklós embereikkel egyetemben), minden különösebb következmény nélkül.70 A minden bizonnyal hasonló gondokkal küzdő Barthan-i László fiai 1347-ben egyenesen fegyverrel törtek a kunokra. Magánháborújuk azonban tragikus véget ért: a védekező kunok mindkettőjüket megölték. Ráadásul az itáliai hadjáratai miatt a fegyveres szolgálatot teljesítő kunoknak elkötelezett Nagy Lajos király haláluk után is elmarasztalta, s jószágvesztésre ítélte a Bartányiakat.71 A magánháborúkra 1367-ből is vannak adataink: ekkor Köncsög ispán fiai és Becsei Töttös fiai, a család bátmonostori ágának tagjai dúlják kölcsönösen egymás földjét, birtoktalan szolgáik és jobbágyaik, sőt „nemeseik és birtokosaik” által.72 Györffy György megállapította, hogy e fentiekben vázolt, a „legális” kun törzsterületen kívül eső, döntően magyar népességű térséget (így Halast is), Köncsög ispán és fiai, Csercsi, valamint Tompa László - tanulva a szomszédoktól, s felhagyva a kun szokásokkal - gyakorlatilag korszerű művelésű magánuradalommá fejlesztették a 14. század második felében.73 Hűen tükrözi ezt Madaras példája az 1370/80- as évek fordulójától. 1377-ben egy hatalmaskodás után (150 forint elégtételadás biztosítékául) már a környező magyar településekkel egyenértékű, népes faluként kötötték le a Töttösöknek, ill. Bátmonostoriaknak.74 1380-ban ismét a kezükön van, ekkor több jobbágy szökik át teljes állatállományával hozzájuk a Töttös leszármazottak garai birtokáról. Külön érdekes, hogy Köncsög fiai Madarason ekkor már saját tiszttartó officiálist alkalmaznak, Dezsőfi László személyében.75 A mezővárosiasodás felé haladó úton fontos állomás 1391, ekkor Tompa László jobbágyai közt hospesek tűnnek fel.76 1406-ban - igaz, már nem a Köncsög-utódok tulajdonaként - Madaras már mezőváros.77 E kitérő nem tanulság nélküli Halas szempontjából. A gyakorlatilag azonos történelmi helyzetben kialakuló, de írott források tekintetében gyengébb adottságú Halas minden bizonnyal ugyanezt a fejlődési utat járta be, s nem a „semmiből ugrott elő” 1396-ban, mint magyar mezőváros, alig 30 esztendővel közönséges kun szállásként való említése után. A KUN URALOM VÉGNAPJAI HALASON A Zsigmond trónra lépésével bekövetkező változások első jele viszont éppen Halashoz kötődik, évekkel megelőzve a kun kapitányok első ismert elszámoltatási eljárását (1404).78 1390-ben ugyanis a király közbenjárására IX. Bonifác pápa búcsújáró hellyé nyilvánította a kalocsai egyházmegyéhez tartozó Halast.79 Márpedig 188
