Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt
kerteknek” mondott hely a „mi” Vadkertünk, csupán abból tudjuk, hogy a dologgal kapcsolatban a tanúk „Alföldre járást” emlegetnek, ami a Nógrád megyei Vadkertre nem illik rá.117 Egyébként ezúttal beszédes a hallgatás is: Halas aligha létezhetett, különben bizonyára hallunk róla a közelében történt, nagy port felvert ügy kapcsán. (A többi helység később sem kelt többé életre.) Az egyéb részadatokat itt mellőzve, a különösen sok kárt okozó végbeliek ellen lefolytatott 1674. évi Pest-Pilis-Solt vármegyei vizsgálat során a halasiak az alábbi bejelentést tették. „4. Nyakas István halasi jobbágya, Fóris Péter 60 éves jobbágya ad 2dum: Ezen fatens úgy tudgya, hogy nem csak az [parasztvármegyei] tisztviselésért fenegeti eöket az alá járó katonaság, hanem hogy kévánságoknak az szegénység mindenkor eleget nem tehet, úgy mint abának, csizmának, kalpagnak és egyébféle ajándékoknak, azkikre szüntelen erőitettetnek. Ad 3““”: Az sok ide s tova való bittanglásnak s fizetésnek summáját specifice nem tudgya, mivel nem kevés pínzbül áll, hanem tudja azt bizonyosan, hogy az város legalább esztendeig az ollyatén bitangló fizetést kétszáz tallérral sem éri meg, mivel azkit az szegénységre felvet, kétszerte való aranyt meg kel szerezni azon szegénységnek. Quo ad 4mm: in genere az neveket nem tudja, kit kinek hínak, azkik várossokban be járnak, és az olyatén gonossá- got cselekszik, hanem az többi között tudja azt, hogy harmadéve ónodi Engi Balás az városon Csapiár Izsák névő embert minden igaz ok nélkül lovával fel tapodtatta, ki miá meg is kellett halnia.”118 Visszatérve a birtoklástörténetre: a Csery-Jármy-Nyakas hármas - mintegy Daróczy feltűnésével egyidőben - 1683 körül éppoly váratlanul tűnt el Halas történetéből, mint amilyen váratlanul felbukkant. Úgy tetszik, e háborús években Daróczy István egyedül maradt a küzdőtéren. Nem sokáig, hiszen a Magyar Kamara is kezdett érdeklődést mutatni a Kiskunság iránt - a jászok és a kunok ugyanis a kamara libertinusamak. számítottak s amikor 1702-ben a császár a Jászságot és Kunságot eladta a Német Lovagrendnek, pusztáival együtt Halast is értékesítette.119 Természetesen ez nem történt előzmények nélkül; a sokat idézett 1699. évi összeírást is már kamarai tisztviselő fektette fel. Mielőtt ezt a kérdéskört - úgy-ahogy - lezárnánk, nézzünk körül egy kissé még egyszer a Paksy család házatáján. A Nagy Iván által összeállított - természetesen hiányos - családfán a fentebb felsorolt birtokosok közül Daróczyn kívül megtaláljuk Jármy Andrást, Nyakas Pétert és ifj. Holló Zsigmondot is. A vonatkozó részlet így fest: János Eödönffy Judit László Farkas Erzsébet Judit Becsky György György Paksy Miklós szabolcsi alispán (1608) Dóczy Anna Sára Nyakas György szabolcsi alisp. Anna Anna Daróczy István (1662) Klára krompachi Holló Zsigmond Katalin szolnoki Jármy András Nyakas Péter 352
