Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)

I. RÉSZ - 3. Janó Ákos: Gazdasági élet

Tanya. Janó Ákos felvétele

Az abszolutizmus idején hozott rendelkezések mind elnézőbbek a tanyai lakossággal szemben, míg végül a tagosítással a század végére teljesen kialakult és törvényes alapot kapott a halasi tanyavilág. 1900-ban 1927 tanyáról tudunk a város határában, 1930 végére pedig már 3595-re nőtt a tanyák száma.

Szőlő- és gyümölcskultúra

A mezőgazdaság fejlődését e tájon a XIX. században a szőlő- és gyümölcskultúra kibontakozása is mutatja. E téren Halas soha nem tudott együtt haladni a legfejlettebb szőlő- és gyümölcstermesztő alföldi városokkal, a nagy fogyasztást biztosító főváros és nagyvárosok körül, főként bolgár mintára kialakított kertészetekkel, de a polgári fejlődés következtében egyre inkább érvényesülni kezdett ez a mezőgazdaságban.

Az 1699-i 177 kapa (kb. 22 hold) szőlővel szemben 1720-ban már 510 kapa (kb. 64 hold) szőlő volt a határban. Később, mintegy 100 év alatt a szőlőterület 1905 holdra gyarapodott. Az újabb fellendülés az 1890-es években következett be, amikor a filoxéra az ország más vidékein a szőlőket nagyrészt elpusztította. 1896-ban 2291, 1903-ban 4200, 1912-ben pedig 4876 hold volt a szőlő. A szőlőte90