Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
17 adakozásából megvették1 az Erzsébet ligettel szomszédos házat s атак a telkén közadakozásból 1932-ben építtette fel a felsővárosi kápolnát. — A pápa váci kanonokká nevezvén őt ki, a halasi plébániáról 1933 junius végén távozott. Utódául Вагаnуi László kiskiuinmajsai születésű, itteni hittanárt választotta az egyház képviselete s a pápa ki is nevezte őt a halasi p’lébánosi állásra, melyet 1933 junius végén foglalt el. — 1935. év tavaszán esperessé és helyettes kerületi esperessé, majd kerületi tanfélügylővé nevezte ki iá megyéspüspök. * ( -4 A városi tanács kezdettől fogva egyházvédnöki jogokat gyakorolt a református egyház fejeit, építtette a templomot és más egyházi épületeket, a sóárusitás monopóliumát egészen a református egyháznak engedte át stb. A katolikusok betelepítése után a sósbolt, jövedelme egyharmad részben a katolikus egyházé lett, s ebben az arányiban adta a két egyház a szükséges forgó tőkét isi. A sós-bolt a ref. egyház mai adószedő irodája volt. Mária Terézia 1745. évi redemtiót engedélyező oklevelére támaszkodva, a városi tanács a katolikus egyház felett is gyakorolta az egyházvédői jogokat, sőt 1775' március 18-án, amikor a katolikus egyháznak a tajói földiét kihasították, a patronátusi jog fenntartását célzó intézkedésnek minősítette a tanács e ténykedését is. Ennélfogva Neel János plébános halála után 1781 febr. 27-én kinevezésre ajánlotta a tanács: Major Mihály itteni adminisfrá- tort, Lostyánszki páter és Bodonyi félegyházai káplánokat.*) 1800. év november 16-án Major Mihály plébános változásával a kerületek parancsára a tanács a róm. katolikusok részéről az érdemesebb lakosokat előszólitván, azok e szerint projektáltak, nevezetesen: 1) Tóth István majsai administratori, némelyek Szabó Károly félegyházai káplánt, 2) Szabó LászLót, mások Tóth Istvánt, 3) Seres Pál abonyi káplánt. — A jelölést a kerületekhez küldte fel a tanács. 1805 február 21-én Dianovszky dorozsmai plébános halála után Szabó László plébánost oda helyezték. A plébánia üresedés miatt a tanácsban összegyülekezvén a katolikusok érdemesebb része és projektált: 1) 'Cseh András nagykőrösi plébánost, vagy Lábas János mindszenti káplánt. 2) Czini József dorozsmai adminis frátert. 3) Ladányi félegyházai Cooperátort. — A jelölést a főkapitányhoz küldte fel a tanács. 1810 ápril. 13-án Cseh Andrást Félegyházára helyezvén a püspök, a plébánia betöltésére a jelölést a tanács úgy ejtette meg, hogy »a katolika részen levő érdemes gazdák közül Nagy Pál, Jámbor István, Fűzik Péter, Veres György és Benedek Antal, Sipos Gergely főjegyzővel egyetértésben« jelölték 1) Ladányi István váci teológiai aligazgatót. 2) Ká*) L: adatok 121 1.
