Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
18 rász Pál' váci káplánt. 3) Tajthi Ferenc félegyházai káplánt. — A jelölést a tanács a főkapitánnyal, a váci püspökkel és Cseh András plébánossal közölte. 1814 március 19-én, mivel Demeter Antal plébános a napokban a múlandó életből az örökkévalóságba költözött, az érdemes róm. kát. gazdák közül Nemes Kamhal Károly tanácsbeli, Benedek András volt tanácsbeli, Ronyee Ferenc kis tanácsbeli és Nagy József, Fűzik Pál, Szemerédi Ferenc, Jónás Ferenc, Tóth Abonyí Mátyás éis Ferenc, öreg Darabos János, ö. Benke Pál, Vince Lőrinc, Jámbor Mihály, Rajnovits József, ö. Hegyes János és Nagy Mihály közmegegyezéssel jelölték 1) Fröhlich Mihály fé’egyházai káplán, itteni administrátort. 2) Tajthy Ferenc váci káplánt. 3) Bakuba Pál dorozsmai káplánt. 1802 február 4-én a váci püspök felhívta a várost, mint kegyurat, hogy a templom torony és a kis oltárok javítását végeztesse el. Szabó plébános azonban kijelentette, hogy a katolikus lakosok oblátuimáből van módja a tornyot kijavíttatni és így a Jus Patronátus feszegetése szükségtelen. — 1818.-ban azonban a kegyúri joggal járó kötelességet is felszínre hozta Cseh András esperes levele,*) melyben a katolikus templomnak 2603 váltócéduíla forinton való kijavítását és meszelését kivánta a város közpénztárából. — — A városi tanács a kérést megtagadta, s egyben mindkét egyházzal szemben eddig gyakorolt »jótéteményeit« beszüntette, állitván, hogy a m. kir. vallásalap építtette s javíttatta a templomot eddig is, tehát az a kegyur, nem a város. A m. ikir. helytartótanács 1819 ápril. 20-án kelt rendeletével kötelezte a várost, hogy a katolikus templom fedelét és falát javíttassa ki, mivel 1775 március 18 óta, a város viseli a kegyúri jogot s a vallásalapot ezzel terhelni nem lehet, a róm. kiat. kassza pedig üres. A leiratot megyei küldöttség hozta le, és hirdette ki. A város felirattal fordult a rendelet miatt a királyhoz, s 1820-ban, mikor a katolikus egyház eiakiarta választani a harangozó állását a kántorétól, megtagadta a tanács a házhely adást és a papiak, professori-lak és iskola javítását is, míg a kegyúri jog kérdése nem tisztázódik. Az uralkodó 1821 január 30-án kelt leiratával meghagyta, hogy amennyiben módja engedi a városnak, a katolikus lakosok számához mértein a patronátusi jog betöltésére a város köteleztessék, u. m. a templom romladozoít teteje és az egyházi épületek javítására. A kerületek az arány megállapítására bizottságot küldtek le, amely előtt a tanács kijelentette, hogy ’ha köteleznék is a várost, tízezer forint adóssága miatt építeni nem tud, a ja vadaim: pénztár pedig üres és más módot nem lát, mint azt, hogy a kök1-, ség a katolikus lakosokba vettessék ki, mint az a reformátusok most épített templománál történt. — Ugyanakkor *) Oklevéltár 210 sz.
