Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

109

munkákat fordított. Tudományos munkássága elismeréséül az Akadémia 1862-ben levelező, 1876-ban rendes tagjává választolttá, 1867-től a Kisfaludy Társaság, majd az Irodalmi Társaság ,tagfái tett, később ezen- tudományos társaságok tiszteletbeli, disztagjává választották, 1896-ban a budapesti, kolozsvári és göttingai egyetemek diszdoktoraivá avatták. Atyja halála után- 1863 elején a halasi ref. egyház őt választotta lelkészéül. 1865—78 évek között a város országgyűlési képviselője volt, Pz idő alatt 1867-ben Eötvös József báró kultuszminiszter Bolognába küldte ki régi magyar vonatkozású könyvek felkutatására. Képviselősége tette lehetővé, hogy a ref. algimnáziumot teljes jogú főgimnáziummá fejleszthette, melyet állandóan étele főmüvének- tekintett. 1927-ben a város közönsége szobrot emelt nagy fia emlékének megörökítésére. Rendkívül értékes munkásságot fejtett ki a történelemi, a nyelvtudomány, folklore és végül az iroda’om-történíet terén. -Munkái:

— Firduszi. Uj Magyar Muzeum, 1860. A többi részlet hagyatékában maradt kéziratban. — Fordítások arab és perzsa költőkből. Szép-iroda.lmi , Figyelő. Koszorú. — Hasonlatok. Nyelvészet. 1860. — Nyelvészkedésünk célja és eszközei. Akadémiai székfoglaló 1862 november 10. — Török-Magyar-Kori, Történelmi Emlékek. I. oszt. Okmánytár I.—IX. kötet, Pest, 1863—73. — Név- és Tárgymutató Budapest, 1874. Szerkesztették Sz. Ä., Salamon- Ferenc és Szilágyi Sándor, dei csak SzÜiády A. íudbtt törökül. — Rendszeres évi jelentés a halasi heSv. hitv. Egyháztanács működéséről, egyház és iskola állásáról az 1864—65. évben. (Gyárfás István főgondnokkal együtt.) Szeged, 1865. — Az arab költészet Spanyolországban és Szicíliában. Budapesti Szemle, VIII., 1867. — Rokonaink epikája.. Kalaviopoe-g, Kalevala. Székfoglaló a Kisfaludy Társaságban 1867 december 18. Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1870. — A defterekről. Pest, 1872. — Magyar 6;zótejtege|líések. Pest, 1872.

— Régi magyar költők tára. Közzéteszi, Budapest, 1872—1912. Hét kötet jegyzetekké'. — A hevekről. Az Akadémia a Sámuel- diijjaí koszoruzte. Magyar Nyelvőr, 1873. — Kun-Halasi Könyv-) tár. I. Kecskemét, 1875. (Tormássy János Hálás városa s pk- lésiája históriája.) Több nem jelent meg. — Költészleltünk Mátyás kiiráty idejében. Akadémiai Évkönyv. 1877. — Cantio Petri Berizlo. Századok, 1879. — Gyarmathy Balassa Bálint költeményei. A m. törtéptelimii társulat megbizásából szerkesztette SziM-dy Áron. A Radvánszky-Oodexben fogalt értekekkel kiegészített eDső teljes kiadás. Budapest, 1879. Étet teajzzial' és jegyzetekkel. — Temesvári Pete árt élete és munkái. Budapest, 1880. — A To’di-mondáról. Pesti Napló, 1882. — A königsbe-rgi töredék. Akadémiái Értesítő, 1895. — Hasonmás kiadásai: Komjáthy Benedek: Szánt Pál levelei. Budapest, 1883. — Te- tegdi Miklós: Kereszténységnek fün-damienltumai. Budapest, 1885.

— Szegedi Gergely énekes könyv® 1569-ből, Budapest, 1893. 4-r, 240 I. — Pesti Gábor: Nóvum testamentum. Budapest, 1895.

— Dévai Biró Mátyás kézikönyve. Jegyzetekkel. Budapest, 1897. — Budai AH basa históriája. Irta Tinódi. Jegyzetekkel kísérte, Budapest, 1899. — Sermones Dopiinicaliais. Két XV. szá-