Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

X. KISKUNHALAS (ÁRSASÁG-U. 2. 1ELEPGN: 2631

110

zaidbói származó magyar g'osszás latin Codex, I—II. Budapest, 1910. 8-r. 672 és 764 I. — Piétchi) Simon Piá'ajitieriiumia. Budapest, 1913. 8-r. 300 I1. — Sziiády Áron ezein nagyfokú munkássá gá mellett Hornyik János: Kecskemét város töirténjefe c. müvéhez magyarra fordiltlottla a Kecskemét város levéltárában levő török okiratokat. — Az Akadémia megbízásából1 1871-től Bzer- keszfcette Budenz I. és Szarvas Gábor társaságában a Nyelvem! éktár I—III. kötetéit. A Magyar Nyelvőr megindítása: az ő indítványára történt s éveken át tevékeny munkatársa volt Szarvas Gábornak. — 1893—1922-ben bekövetkezett haláláig szerkesztője volt ugyancsak az Akadémia megbizásáből ez Irodalomtörténeti Közlemények-пек, a folyóiratban megjelent fontosabb közleményei: — Balassa, Bálint életéhez. 1893. — Ráskaj Gáspár és Vitéz Francisco ja. 1893. — 'Ihász névte!ein|ei. 1893. — Vegyes feljegyzések. 1895. — Pasqujíius, 'Cantio Apologien. 1897. — Codexeink forrásai. 1897. — Számos1, sokszori névtelen, apró forráskritiikai jegyzete, egyikben megállapítja, »Az ének a gazdagról« kapcsolatát a Vista» Philbertt-vel. Sok könyvismertetést közölt. Ad vociem-jei pedig mindág érdekesek: s tatálóak voltak.

— SziSády Áron pályája cim alatt Bálint Sándor, e. mi. tainár Szegeden megírta Sz. A. életrajzát ós irodalmi működését. Kiadta 1926-bam a Magyar Irodalmi Intézet, Szeged, Egyes rész)- letett ez ölsszeáUitásnál felhasználtuk.

SZILADY LÁSZLÓ ref. lelkész, 1812-bien Kiskun-Ha'ason született, 1837—46-ig ságvári, 1846—48-ig jászkiiséri lelkész volt sí az országols- hirü szónoko't óriási többséggel választották lelkésszé szülővárosában s e tisztségében: hunyt ed 1862 junius 7-én. Munkái:

— Egyházi beszédek (206 I.) Pápa- 1840. — Hit, remény, szeretőit, (221 I.) Kecskemét, 1844. 2 kiadás, 237 1í. — Köfaniapí imáik (231 I.) Kecskemét, 1846. 2. kiadás (256 1.) Kecskemét, 1851. — Hit, remény, szeretet. Keresztyén halotti énekek és imádságok ág. hiitv. evangélikusok számárai (193 I.) Kecskéimét, 1855.

SZÓPER SUSSMANN 1856—1886 évek között hafalsi, azután paksi főrabbii, Pozsonyban született s Pakson halt el 1902 október 10-én. Héber neve El-iezer volt, s ie név szerepel néhány müve ci m ében is. Főbb munkái héber nyelvien:

— Jalk'ut Ellezer (Eljezer gyűjteménye). A babi'ouai és jeiruzsá- lemi falmud midrasaibóli (fej tiegetéseábö!) szemelvények magyarázatokkal1, 2 kötet. — Jalkuit Eliezer, a Zsoltárok Könyvéből irásmagyarázatos szemelvények. — Dameszek EMezjeir (Damas- kusi Eldezier), a Tóm fejezetei szerint rendezett midras-gyüjle- mény. — Ét Szofer (Szofer tolla). Pótüékos részetek előbbi

) müveihez. — Halála után : — Meléoh Keíoresz (IUatsízerek tára) ■j - cim alatt adták ki tisztelői templomi- és gуászbeszédemek egy válogatott gyűjteményét,

SZOMBÄTHY JÓZSEF fodrász iparos, régi ha'asi család tagja, született 1872-ben Újvidéken, de két év múlva szülei visszakü'töZ- ' tek Kiskun-Hatosra, önszorgalmából zenei hajliamiaiit annyira töké- íetasitettie, hogy 1928 óta többi száz magyar dalt szerzett, melyekért többiizbem is kitüpteitést kapott nyilvános pályázatokon. Nyomta-