Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Határperek a szomszédokkal
— 73 — Ruttkay György bérelte ki. 1816-ban Lukács Miklós táblabíró is bérlő volt Kötöny pusztán. 1763-ban Kisszállás, Ivánka és Mada puszták tulajdonosaival, a báró Orczy családdal rendezte a város a határt. Lósy István halála után 1639-ben Milojkovics Horváth István kapott kir. adománylevelet Mada és Ivánka pusztákra. 1641-ben volt a beiktatás, amelynek Balassa Ferencz és András, valamint Lipcsey Bálintné Jó Magdolna ellent- mondtak. 1650-ben a kalocsai érsekség dézsmajegyzékében Ivánka 14 frt, Mada 10 írt, Keleby 29 frt. és egy pár csizmával van adó alá véve. 1730-ban Ivánka Adamovits Bálinté volt. 1735-ben már Orczy Istváné. A halasiak előszeretettel bérelték e földeket, mivel saját határukban termőerejű föld alig volt abban az időben. 1698-ban a török háború miatt Halasra menekült Vásárhely lakosai már ezeken a pusztákon szolgálták halasi gazdáikat. 1728-ban évi 12 rfrt-ért bírták Kisszállást. - 1729-ben a Péterváradon lakó szabadkai Szubics György határőr kapitánytól bérelték ki 60 rfrt- ért. 1733-ban 48 rfrt-ért bérelte Halas, Mada és Ivánka pusztát két évre. 1738-ban a Madát bérlő halasiak ellen panasz merül fel, hogy becsúsztak a madai és mélykúti határba. Kisszállás bériben 1735-39. években fizetett Halas évi 96 rfrt-ot. 1742/43-ban Mada és Kisszállás pusztákat Orczy Istvántól bérlik 102 rfrt-ért, amely hasznonbérből 90 rfrt-ért az egyik halasi görög Halács György, mint albérlő fizetett. 1747-ben Mada pusztát 150 rfrt-ért bírták, 1749. május 8-án pedig Orczy Lőrincztől vették ki 3 évre, évi 200 rfrt-ért. Még 1779-ben is volt a halasiaknak feles vetése Mada és Ivánka pusztákon. 1734. január 10-én tanúkihallgatásokat tartottak Mada és Ivánka határa miatt. A tanúk szerint Buda felszabadítása előtt is ez volt a határ és a mélykútiak bírták a török uraktól a két pusztát. - 1758. október 16-én is tartottak tanúkihallgatásokat a Füzes és Ivánka közötti határok miatt. - 1734-ben Hódmező-Vásárhely bírái és esküd tjei tanúként hallgatták ki a 36 évvel ezelőtt ott szolgált vásárhelyieket, akik azt igazolták, hogy az Ivánkától 2-3 düllőre fekvő Várhelyet akkor is a halasiak használták. Báró Orczy Lőrincz kérésére 1762. október 15-én Füzes és Ivánka határa ügyében ismét tanúkihallgatás volt. Elhozták a kuruc világ előtt Mélykúton és Jankovácon lakos rác pásztorokat, akik közül: 1. Patacsics József 70 éves katymári lakos azt vallja, hogy midőn gróf Czobor a bajai uradalmat megvette, bejárta e pusztát pásztorként Ba- tinka Iván nevű öregemberrel, akitől tudja, hogy régen a Várhely dombon az Ivánka klisza (ivánkai templom) volt. Mélykúton mindig rácok laktak. Az öreg Batinka török időben járatta Ivánka pusztát. 2. Nemes Alaga Pál 75 éves militicsi tanú szerint Toltötthalom és a Füzesi Strázsahegy volt a határ, Várhely (ivánkai templomhely) is Ivánkához
