Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Határperek a szomszédokkal
— 74 tartozott. Raj ácsi cza nyáras (a mai fehértói erdő) szintén. 61 évvel ezelőtt Mélykúton lakott és Ivánkát mélykútiak bírták. 3. Nemes Alaga Iván 81 éves militi esi lakos, aki 59 évvel ezelőtt járta Ivánkát, szintén így vall, Mélykúton született és ott lakott. Töltötthalmot a török parancsára halasi, mélykúti és jankói lakosok határául csinálták. A kuruc háború előtt e területet a halasiak sohasem használták. A Toltötthalom irányában levő sáncok neve Várhely. - A tanúk szerint a Füzesi Strá- zsahegyen a török háborúk idején strázsák állottak, s harminc évvel azelőtt Birisits Antal bácskai főtiszttartó e hegyen határt hányatott sok tiszt és katona jelenlétében, akik között Pajuovits Mihály vármegyei komisszárius és lóháton egy Nikó nevű kir. kamarai katona is ott volt. Kiterjedt a határjárás a kisszállási határvonalra is. Gecze István négy év óta keceli lakos mondja, hogy 30 évvel ezelőtt Gombos György péterváradi lakostól bérelték Ivánkát: Farkas György, Szatyor György és Seni István, és ezen határokon túl a halasi lakos társaikat nem engedték. A Sashalomnál levő földet Daczi-Ivánkának nevezték, s mint ivánkai földet bírták. - Bakill Márton, 72 éves kiskőrösi tanú 40 évvel azelőtt Szatyor Györgynél szolgált Halason, szintén így vall és hozzáteszi, hogy Várhely körül volt a néhai Berta-Kovács szállása, s midőn azon földet árendás ivánkai földnek mondotta, halasiak város földének, vagyis halasi földnek akarván tenni, azon Berta-Kovács szállását megégették. A többi tanú is ilyenformán vallott. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Fehér-tó déli oldalának ma is Rác itató a neve, s ezen a vitás területen van a török Jankofdsa várhelye, a tanúvallomások valónak fogadhatók el, s Füzes és Fehértó puszta alsó része a török világ idején Ivánka és Mada pusztákhoz tartozott, s Fehértó és Füzes puszták határa a tó déli oldala, vagy közepe és a Füzesi Strázsahegy vonala volt. Fehértó puszta egy részének Vaksa és Debeák neve is rác eredetre vall.1 A török kiűzésének és a kuruc háborúnak a kora alkalmat nyújtott a halasiaknak a területfoglalásra, s mivel hosszú, békés használatot igazolt báró Orczy Lőrinczcel, a mai határokat csekély veszteség árán állapították meg. Ezen határokat 1790-ben megújították, 1799-ben pedig, amikor már Vadkert is az Or- czyaké volt, Kisszállás, Ivánka, Mada és Vadkert felől is megújították velük a határokat. Az egész kisszállási uradalmat a báró Orczy családtól 1846-ban Sta- metz Majer János kir. tanácsos, bécsi bankár vette meg, kinek a leányai olasz főurakhoz menvén nőül, az uradalom ma is azok utódainak birtokában van. 1818. február 25-én Kiskun-Félegyházán tartott Jászkun kerületi polgári törvényszék előtt a szomszéd és testvérközség Kiskun-Majsa adott be keresetlevelet, melyben panaszolja, hogy: „Miután Halas me1 József császár idejében, 1783-ban készült katonai térképen a mai Kis Csala nevű major helyén Debeat nevű kis falu van felvéve.
