Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 151 — Míg ezek az események a délvidéken lezajlottak, a magyar fősereget is kiegészítették a Tiszán túl, és megkezdődött a diadalmas tavaszi hadjárat. A kápolnai csatában február 26-27-én a magyar fegyvereknek nem kedvezett a szerencse, visszavonulásra kényszerült a honvédsereg. Windisch-Grätz döntő győzelemnek tartván futólagos sikerét, oly kedvező színben festette le hadihelyzetét, hogy ennek hatása alatt 1849. március 4-én császári rendelettel feloszlatták az osztrák birodalmi tanácsot, új alkotmányt hirdettek ki, amely „Egy és oszthatatlan Ausztriai császárság"-ot létesít, beleolvasztja Magyarországot is, mégpedig kisebb tartományokra feldarabolva. Február havában úgy délről, mint északi irányból a megszállás veszedelme fenyegette a várost. Hogy a rend fenntartása biztosítva legyen, Balajthy Vendel Kiskun kerületi kapitány február 9-én határlovas őrcsapat szervezésével bízta meg Szekér József és Torok Elek polgárokat, és elrendelte a statáriumot; a rögtönítélő bíróság tagjaiul Péter Antal, Segesváry Ferenc, Gyárfás István, Friedrich Alajos, Zseny József, Bibó Károly és Szekér István polgárokat nevezte ki. A szorongatott helyzetben a drágaság is fokozódott. A mészárszékbérlők a maximális árak eltörlését kérték, mivel olyan marhát, amelyik 25 font faggyút ad, tizenkettő krajcáros fontonkénti húsár mellett nem képesek vágatni. A kiképzés alatti nemzetőrök egyik századosa Szuper József volt. Február 17-én még folyamatban volt a város körülárkolása, amelyen négy kaput hagytak. A kapukhoz és a városházához a tartalék század adta az őrséget. — A nagy hadi terhek miatt pénzről is kellett gondoskodni. Gózon Imre országgyűlési képviselő tizenkétezer frt. állami kölcsönt eszközölt ki a városnak, és a Bácsföldvárról menekült, s a városházán dolgozó Körtvélessy Imre is adott a városnak kölcsön kétezer forintot. Február 23-án gróf Batthyány Kázmér kormánybiztos Szegedről elrendelte a lovas őrsereg mozgóvá tételét, melybe 18-30 éves ifjak soro- zandók. A szükséges tisztek kinevezése végett február 25-én a kormánybiztoshoz Tooth János, Bikády János, Gál Lajos, Végh István, Pázsith Antal, Hodossy Péter, Péter Miklós, Szekér Sándor és Jurászik Lajos terjesztettek fel. Február 24-én megbízta a kormánybiztos Váry Szabó Pál szabadlovas csapattisztet, hogy kíséretével együtt hozza el Kiskőrösről és Egyházáról a haza oltárára felajánlott hétszáz darab fehérneműt, két mázsa tépést, s az 1000 frt. készpénzt, ha az ellenség e helyeket nem szállta még meg. A császáriak lassú előnyomulása ellen a magyar hadsereg is akcióba lépett. Március 5-én Damjanich Cibakháza mellett átkelt a Tiszán, és elfoglalta Szolnokot, amely tettével a császári csapatok óvatosságra kényszerültek, s a magyar hadsereg átkelése a Tiszán biztosítva lön.
