Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

82 akkori lelkész feljegyezte.1) A város régi temploma még állott, mert ugyanazon lelkész feljegyzése szerint, az akkori borzalmas állapotok között Halas alatt, nem messzire az elhagyott Eperd földjétől, tizennégy rabló által harmadmagával megölt Csötörtök László gazdag szegedi polgár-ifjút 1575 ben a halasi egyház temploma alá temették el. — 1571-ben kezdette meg a lelkész a papiak építését, de állandóan nem lakhatott még Halason, valószínűleg a csekély számú lakosság anyagi erőtlensége folytán.

A vidék is szerfelett néptelenné vált. Az egri várőrség összeírása szerint 1572-ben rácok lakták már Altokháza, Asszonyszállása, Thosháza, Keleby, Kozukháza, Borsod és Mátyusháza volt kun szállásokat.

Elhagyott puszták voltak: Beszter, Thompa, Matkó, Orgován, Csólyos, Kömpöc, Fejértó (nem a halasi), Tajó, Bocsa, Majsa, Ivánka, Karapái, Zank, Mélykút, Tázlár, Jakabszállás, Ludas, Köncsög, Péder, Zomoktarcsa, Csengele, denke, amely pusztákat a kunok közé rendelt kamarai tisztek adták bérbe ha lehetett 20—30 írtjával. Majsát a Nagy Szegediek használták. 1575—76-ban a pestis dühöngvén, az is megapasztotta a lakosságot.

Az 1568-ban kötött drinápolyi béke többször meghosszabít- tatván, 1593-ig érvényben volt, de ez nem akadályozta a végbeli katonaságokat, hogy kisebb csatározásokkal ne növeljék harci dicsőségeiket és a mindkét részre adózó hódoltsági terület lakóinak a nyomorát.

1593—1606-ig, az u. n. hosszú háború alatt azonban a Tisza-Dunaköz népe ismét véginségre jutott. Az 1593 ban Már- maroson át beözönlött krími tatárok 1594-ben hagyták el az országot, Kecskemét, Győr, Komárom alatt járván, hazánk legnagyobb részét végig rabolták, égették.

Halas város fennállását az 1580—82. és 1590 — 91. évekről fennmaradt török kincstári defterek (adólajtromok) is igazolják, s a Bodrog megyei községek közé volt felvéve.2)

Rudolf király és Báthory Zsigmond, az erdélyi fejedelem 1598- ban szövetségre lépvén, a török ellen számottevő sikereket értek el. Esztergom, Visegrád, Vácz, Lippa, Világos, Jenő, Bala-(Török) Szentmiklós, Szarvas, Békés erődített helyeket elvették a pogány ‘) Oklevéltár; 19 sz.

a) Steltzer Frigyes: Bácskai adatok a tötök defterekben. Közölve Szilády Áron szívességéből a Bács-Bodrog megyei tört. társ. Évkönyvében 1885. 1. évf. — Mivel Steltzer a Pest megyéhez tartozó helyek adatait nem közölte, s a defter másolatát Sz. Á.-nak vissza nem küldte, igyekeztünk éveken át a másolatot megszerezni, de a szerb uralom miatt nem sikerült.