Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A kereskedelem története
84 is tiltották a Kerületek az árusítást, de Kiskun-Halason a városi tanács ezt nem vette komolyan, mint az utólagos hely- pénz kirovásból látszik. A zsidóság vette át rövidesen a város kereskedelmének túlnyomó részét. 1853. április 23-án felhívásra azt jelenti a Jászkun kerületeknek a városi tanács, hogy a húsvágás és az italmérés teljesen, a rőfös- és vegyeskereskedések jelentékenyebb boltjai néhány évek óta már mind a zsidóság kezében lévén, természetes, hogy ezen, pénzt leginkább fogható kereseti módok a helyi zsidóság vagyonosodásával járnak. —- A gyapjúkereskedés is jövedelmez nekik, mert a hosszabb télen a gazda előleget kap a zsidótól gyapjúra. Ez ellen állami hitelintézet kellene, ahol a gazda kölcsönt kaphatna. Jelenleg tizennégy zsidó és négy keresztény bolt van. — Visszaélések ellen célszerű volna a hitelezést megtiltani, és két forinton felül az adott hitelt bírói segélyben nem részesíteni. Ezen jelentésből kitűnik, hogy az 184S/49. forradalom alatt és után, tökéletesen megváltozott a kereskedelem állapota. Jánosi István és társa, Ászprics Tódor, valamint Tran- dafil György utolsó halasi görögök elköltöztek Nagykikin- dára 1849-ben, Tóth István vaskereskedő pedig Szegedre ment 1848. elején. A forradalom után boltos kereskedésre csak a halasi kereskedelmi testület javaslatára adott a városi tanács engedélyt, s az engedélyes kereskedőkről cégjegyzéket vezetett. 1848-ban szerepeltek még: Ászprics Tódor, id. Bergel József, Májer Józsefné, Jánosi István és Tsa, ifj. Varga János keceli vasárus Horváth Benjámin üzletét vette át. Gyendits Demeter boltos görög volt itt hat évig, 1848-ban elköltözött, Szuper István vasárús, Trandafil György boltos, Präger József boltos, Stern Izrael és Holländer Sámuel hamis mérleget használtak. Nyúl Frencné szatócs. 1852-ben: Scheffer Imre szappanos és boltos, 1853-ban Friedländer Jakab dohányárú- sításra kért engedélyt, 1854-ben Holländer Dávid, a Bölcskéről jött Schvarcz József és Fekete Antal, miután a kereskedelmi testület nem vette őket fel. csak fellebbezés után nyertek engedélyt, Kurka József és Orsai társ-fakereskedők, Rosenzweig József árus. — 1857-ben Beck Sámuel Kiskőrösről. 1862-ben Adler Adolf Ádámné Valentin Éva, férje üzletét vette át, Holländer Sámuelné Böhm Éva pedig Holländer Dávid boltját, Stern Mór bajai lisztkereskedő átköltözött, Hará- nyi Gábor nyug. szér vitéz boltos, Stern Ignác boltos kapott engedélyt. 1866-ban Nagy Antal szatócs, Hofmeister Testvérek borkereskedők jegyeztettek be és Präger Lipót évi 60 írtért kibérelte a város 2. sz. boltját. Kurka József fakereskedése céljára 1862-ben Stern Benjámin mellett adott évi 5 írtért területet a város a nádas szélén. ahol 1874.-től Babó Sándor ácsmester folytatta évtizedeken át a fakereskedést és szárazmalomszerűen hajtott fűrésztelepet is tartott egy ideig üzemben. Kiskun-Halason a kereskedelem néhány gabona-, sertés-
