Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A kereskedelem története
85 és borkereskedő kivételével tisztán a helyi szükségletet elégíti ki, miután a város nagy határa miatt a szomszéd községek lakosai alig keresik fel a várost szükségleteik beszerzése végett, sőt a halasi határbeli, távolfekvő tanyák lakói is a hozzájuk közelebb fekvő szomszéd községekbe járnak vásárolni, s terményeiket értékesíteni. Egy nagyszabású, s országos szempontból is elsőrangú kereskedelmi vállalat fejlődött ki egy szorgalmas család kezén, a Schneider Ignácz Utódai cég baromfi, tojás, vad és gyümölcs kiviteli vállalata, mely cégnek a telepei és hűtőháza a város egyik fő nevezetességét képezik. Miután e vállalat működése, külföldi összeköttetései folytán a mezőgazdaság mellékágainak hasznosítását magas fokra emelvén, szinte irányt szabott a mezőgazdák működésének, s telepein a munkások százai találnak állandó foglalkozást, megérdemli, hogy történetét vázlatosan megörökítsük az utókor számára, már csak azért is, hogy példaként hasson egy sokgyermekes család megfeszített erejű összműködése, amely a semmiből európai hírű vállalattá fejlesztette a kezdetben egylovas kocsival indult üzletet, a nélkül, hogy állami, vagy városi segélyt kértek, vagy kaptak volna. Schneider Ignác, a cég alapítója 1852-ben Izsákról költözött Halasra s baromfi kereskedéssel kezdett foglalkozni, mely üzletkörét később baromfihús kiméréssel bővítette ki. i ■ 1869. október 31-én beadványt '"intézett a városi tanácshoz, hogy aprómarhahúsvágó üzletére hosszabbíttassék meg a köznap délelőtt kilenc órára megszabott üzleti záróra. 1882. év végéig, a vasúti forgalom megindulásáig a baromfi és tojás kereskedést szerény keretek között folytatta, de már 1888-ban 41, 1889-ben 62, 1891-ben pedig 94 vasúti kocsirakomány baromfit és tekintélyes mennyiségiig tojást szállított el a vasúton. Nagyon mozgékony ember volt,~lfa környékbeli községek minden heti és országos vásárjain megjelent kocsijával, s a nép a közkedvelt kereskedőt fürgeségéről Szikra Nácinak nevezte. az üzlet alapítóját a megfeszített munka korán sírba vitte, 1895. február 8-án hunyt el 54 éves korában. Tizenegy árvával hátramaradt özvegye folytatta a kereskedést, melyben nagy segítségére voltak avermekei, akik közül Róza és Heléna leányai közvetlenségükkel a gazdaközönség bizalmát a cég iránt erősen felfokozták. 1900-ban Goldberg Sándor, 1903-ban pedig Königsberg Károly benősülvén a családba, az üzletet Schneider Ignác Utódai cég alatt modern irányba terelték. Kicsiny lett a Kard- ntcai ház, átköltözött az üzlet a mai Szentháromság-térre, 1908—1909-ben pedig a Kuruchalom szélmalmának a telkén nagyszabású építkezéssel megvetették az alapját a mai főtelepnek a vasúti állomás mellett.
