Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A mezőgazdaság története
A temérdek helyesbíteni való tételre tekintettel, és a gazdálkodás módjának általános javítása céljából 1785 július 25-én 348 birtokos jelenlétében és aláírásával általános tagosításszerű új földosztást határozott el a birtokosság oly módon, hogy az eddig öt, sokszor több helyen kiosztott földek három helyen adassanak ki s a szántóföldje és szállás kertje, vagy kaszálója minden birtokosnak egymás közelében legyen. Az elhatározott tagosítás a József császár által elrendelt s 1786/87. években végrehajtott földmérés miatt elmaradt ugyan," de 1790-ben az elejtett fonalat újra felvették és augusztus 30-án megválasztották a becslő bizottságot, és pedig a tanácstagok közül: Benedek István és Kocsi Mihálv, az I. tizedből: Berta József, Kováts János, Il.tizedből: Seni János, Dósa Mátyás, lll-ból: Szakáts István, Szalai József, végül a IY. tizedből: Modok Tóth János és Gyenizse István birtokosokat, a kiknek 24 kr. lesz a napidíja, a lánchúzóké pedig 12 kr. az ellátáson kívül. Az xij földosztás kezdetén a birtokosok kezén volt 1 rfrt váltságösszegre: régibb nyomási osztály 49 kis nyomási 167]°. fehértói 106 C°. hodoglári 148 szántó-kaszáló 237 míg az 1791/92. évi földosztáskor e területek helyett minden redemtus forintra osztottak: szántóföldet, a nyomáson 65 Fehértó, vagy Bodoglár pusztán 140ЦЦ0. Elsőosztályú kaszálót: amely szántóföldnek is alkalmas, osztottak 505 □ ölet ,vagy második osztályúból, amelyik csak részben alkalmas szántónak 525 □ ölet, vagy harmadosztályú, szántásra kevésbé alkalmas kaszálóból adtak 545 □ ölet. A kiosztott földbirtokba eső sivány homokért, vagy szikes vízállásért becslés útján földterület hozzáadásával adtak jobbítást. Mivel a 1Y. tized- belieknek Fehértó helyett Bodogláron jutott szántóföld, a szálláskert, vagy kaszáló kiosztásánál azt az előnyt kapták, hogy ők választhatták meg a helyet, a hol az első kaszáló-just kívánták. Választásuk a Nyomásra esett. A földmérés ellen sokan tettek panaszt, különösen azok, akik a redemtió óta jogtala- lanul használt földjük helyett kisebbet kaptak, s még Maj- sán is fel akarták lazítani a népet az ott folyó földosztás ellen. A panaszok következtében a szálláskertet, vagy kaszálókat a tervtől eltérően legnagyobb részben két helyen adták ki. A közlegelőre dűlő kaszálók tették a tőke tanya-jusst, a szántóföldek által elzárt területek pedig a második kaszáló- jusst. A közlegelő szélén keletkeztek azután a tanyasorok. József császár földmérésekor 1786-ban csak 92 tanyaház volt ugyan a pusztákon, de tanyaudvara, illetve adómentes tanya- földje minden birtokosnak volt már akkor is, kezdetleges szárnyékok, vagy karámok állottak rajtuk. Ezen tagosításkor hetven tanyaházat becsültek fel 10—25 írtra értékelve őket. A tanyaépületeket a régi földtulajdonos elszállíthatta, vagy ü Oklevéltár 218. sz.
