Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Oklevéltár
120 köízt feküdvén, kevés fáradsággal értékesítheti terményeit, de Halasnak erre nincs módja. Féleigyházának jó földjei vannak, nem úgy mint Halasnak, s az ebből eredő jólét teszi lehetővé JFéllegjy- házának, hogy a község nevében egyes tehetős polgárai részétel pusztákat bérel'. | i ' - j •, 2. ) Panaszolja Félegyháza, hogy »Halas mind facultásókat, mind népet kevesebbet ád elől«, mégis kétannyi földje van, minit Félejgyházának. | f Ad 2.) Halas feleli: Meglehet, hogy nagyobb a haiU höitár területe, de a temérdek sivány homok, alkalmatlan tó és semllyék leszámításával félannyit sem ér, minit a fiéllegyházi határ, azonfelül a sok határpör során nagy 'területeket vesztett a város, csak a kalocsai érsekség elvett ötezer forint értékű földet. Noha Félegyháza, népe sokkal nagyobb jövedelemmel bir, mint Halas, 1770-ig mégis Hatás fizette a több adót. Halaís csíafc a rossz földeken' .folytatott sovány marhatenyésztésbő! él. »de mi lészen Halasból, ha lakosai- nafc szaporításával! azon rossz föld tovább terhelte tik? vagy pedig mostani még meglevő jobbacska földjeiből is szántóföldekké tétetnek? Bizonyára nem egyéb' lészen, hanem egy koldusból tiz koldus.« Halas a marhatartáson kívül (melynek minden harmadik esztendőben a rossz föld miatt dögé vagyon) semmiből pénzt neim szerezhet. Búzából, melynek nagy része dézsmás földön terem, nem árulhat, mert a lakosságnak is alig elég, ha néha több terem is, Pest és más nagyvárossok messzisége mijajtt nagy fáradság nélkül pénzzé nem tehető. ; ! A statisztikák szerint a telepítés hasznos a köZre nézve, de az is igaz ám, hogy »rossz földet nem keil megterhe’ni, egy'jó gazdából tiz koldust csinálni, a lakosokat élhetetlenné tenni, egyszóval hogy az emberek' és lakosok egymás terhére legyenek, nem kel megengedni.« A telepítés csak ott hasznos, ahol a gyár és kézműipar s a kereskede'em virágzik, metrt ott a szegény ember két keze munkájából is eiélhet, vagy olyan városokhoz közel, ahol mindent ellehet adni, vagy olyan helyein, ahol a jó föld sohasem csalja meg a szántóvető fáradozását. A félegyháziak rámutattak arra, hogy тэт annyira a köz- szükség, hanem a római katolikusok szaporítása céljából erőltetik a hafasi telepítés ügyét, A halasi tanács álláspontja áz, hogy az 1766 évben befejezett per u'tán a betelepített katolikusok részér© helyet adott, s 15—16 házra való katolikus lakos már van a városban, s nagyobb település befogadására Halas nem kötelezhető, any- nyivaii is inkább, mert a katolikus templom1 felépítésiénél 4000 frt ára ingyen segítséggel volt a város. Mindezt nem, sajnálkozásból) mondja a tanács, hanem azért, hogy ezek után nem érdemli meg a város, hogy földjei uj telepesekkel árasztassanak ed, s figyelembe keil venni, hogy a mostani lakosság is szaporodik. Egyébbként a kincstárnak mindegy, hogy mi szaporitjuk-e őfelsége pénztárát, vagy a katolikusok, de nem mindegy ám, ha uj telepesek, miatt mi elfogyunk s a telepesekből sem lesz semmi. , 3. ) »Félegyháza felhozza, hogy Halas a nyomos országutján kívül, félrehelyen feküvén, az által járó utasoknak marhái által legelő mezeje nem emésztetik, s ezen okból az hadi rendnek által-
