Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Oklevéltár
119 amaz jóemlékezetü Tiszte’eíes Zombori Fejes György atyánk-urunknak, Halasi, Solthi és Vécsei, Ektézsükn ak néhai lelkipásztorának vérszerint való édesaty ja volt Zombori Fejes János, és hitves felesége néhai Istenben boldogult Gyöngyösy Zsuzsanna: asszony, mely Geneológiájának Deductióját is kivánafa velünk köizölm, úgy mint atyafiakkal, kedves öcsénk Urunk a mostani Zombori Fejes Gyötrgy, Nagykőrös városának lakosa, mivel hallván és értvén ő kigyelmétől, hogy az felsőbb Vármegyéből' úgymint Tekintetes Zemplén vármegyében levő osztályos atyafiak tagadni akarják, őkigye’mét Zombori Fejes. János és Gyölngyössy Zsuzsanna; maradékainak lenni. De mi vérszerint való atyafiak, úgymint egyrészről tisztefetes Dömsödi Sámuel uram, mostani Makád városának lelki- pásztorának hitvese Zombori Fejes Mária, másrészről pedig Istenben boldogult néhai tiszteletes Vétsey Istvánnak és Zombori Fejes Erzsébetnek maradékja Vétsey István, Dötnsöd városának Nótáriusa, adjuk ezen Testimonialis levelünket kedves ötsénk urunknak Nemzetis és Vitézlő Zombori Fejes György urunknak, miivel hallottuk és tudjuk, hogy ezen fent említett tiszteletes atyánknak volt vér* szerint való atyja Zombori Fejes János és felesége Gyöngyöjsisy Zsuzsanna. Melyről kívántuk ezen magunk Testimomáfeát és kezünk írását adni és pecsétünkkel is ellátni. — Anno 1738 Die 8. máj. Stephanus Vétsey Jut. Nótárius in Oppido Döimsöd. s. k. P. H* Zombori Fejes Mária keze kft esz (vonása. (Közölve Zombory Géza ny. huszártábornok kecskeméti lakos szívességéből a zemplénmegyei levéltár kiadványairól) 203. 1772 Kiskun Halas város válaszirata zsadáni és török• szentmiklósi Almásy Pál jászkunkerületi főkapitányhoz, Félegyháza helység azon előterjesztése ellen, hogy Mérges pusztát a Kiskun Halasra telepitett és telepítendő katolikusok részére ne engedjék át a Kerületek, maradjon Félegyháza bérletében. (Értelemszerű rövidített átírás a városi levéltárból) t.) »Félegyháza igen helytelenül teszi feli!, hogy Halas városa redemtiójának idejétől' fogvást soha: külső árendás földre nem szorult, sőt maga egész 1767 esztendőig maga pusztáit külsőknek eocárendálni szokta. Félegyháza ellenben Mérgest, Köimpöcöt, Móric- gátját és Harkáit étéitől fogva árendása és népét igy gyarapította.« Ad 1.) Halas feleli, hogy niam igaz Fé'egyháza feltevése, mert az 1728—29 évektől 1749—50-ig Mada és Kisszállás pusztákat bérelte Halas, 1750-től kezdve pedig mind a mai napig hetedén dézsma alá szántogat e pusztákon a halasi ember, s úgy eszi mindennapi kenyerét. — Való igaz, hogy némely halasi pusztákat kény tétlenségből bérbeadott a város a múltban, mert a redemtióra, katonaállitásra és a költséges határperekre kamatos pénzt kellett felvenni s ezen befolyó haszonbérből ’ehetett csak fedezni a kamatokat és a törlesztést. Félegyháza Kecskemét éSs Szeged városok
