Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

tágban megjelent müvei;

— Halasi nóták (20 magyar dal). Kiskunhalas, 1935. — Kiskunsági Nóták. 1936. Budapest. Magyar Zen©aí!bum kiadása.

SZUPER KAROLY színész, végül 1879 óta a Nemzeti Színház, majd a M. Kir. Operaház pénztárosa, született 1821 május 28-án Kiskun- palason, itt lépett először színpadra 17 éves korában Fekete Gábor társulatánál a »Természet lánya« színmű ©tőadásán mint komikus. 1849-tőí 1880-ig színigazgató volt a nagyobb városokban. Kiskun- Halas város közönségei 1888 őszén ünnepelte 50 éves'.színészi jubileumát a Peleskei nótárius előadásán, melyben az ünnepelt ja ciní- szerepet játszottál. ;

— Szuper Károly szülészeti naplója. 1830—50. — Szuper Károly naplójegyzetej 1838—1848-ig. Dr. Vá'-i Bé'a rendezte sajtó alá.

Dr. SZUPER LAJOS ny. honvéd főtörzsorvois, régi halasi család tagja, s az 1862—63 években a haüaisi r©f. algimnázium tanártat volt, 1904 oki. 21-én hunyt ©1 67 éves korában. Munkája:

— A keszthelyi hévviz. (Magyar orvosok munkálatai. XI.)

TANACS JÓZSEF váci szü’etésü gyógyszerész, 1882—1891 közt a halasi »Isteni Gondviseléshez« címzett gyógyszertár tulajdonosa volt, apaikor Kolozsvárra költözött. 1920 elején Budapestre menekült iaiz oláh megszá’lás miatt. A kolozsvári menekültek Kolozsvár követévé választották űz összehívott nemzetgyűlésbe, de pár hétre a vá'asztás után, súlyos műtét következtében 69 éves korában Budapesten elhunyt 1920 április 7-én. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki a halasi lapokban is, tagja volt az Erdélyi Irodallmi Társaságnak. Nagyobb munkái:

— A róna; vadvirágai. (Három elbeszélés). 164 lap. Kolozsvár, 1904. — Színezett fényképek. Útirajzok egy bajor nevetőn© naplója után két kötetben. Szerző tulajdona. (I. 16-r. 318 It,

И. к. 16-r. 322, VIII. i.) Kolozsvár, 1906

THURY JÓZSEF tápár, a magyar tudományos akadémia I. tagja, született 1861 december 25-én Makádon. A középiskolát Kunszent- miklióson és Budapesten végezte, VII. osztályos korában már megtanulta a török nyelv©!, az egyetemen a magyar őstörténet, összehasonlító nyelvészeit, török, finn-ugor előadásokat hallgatta előszeretettel, s megtanulta az arab, perzsa^ német, francia, angol és orosz nyelveket is. 1884-ben Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában volt tanulmányúton s hazatérve a budapesti kereskedelmi akadé- miiáveíi kapcsolatos kelteti tanfolyamon a török nyelv tanára tett három évig. 1887 őszén Nagykőrösön volt tanár, de 1888 eftejién a kiskunhalasi ref. főgimnázium tanára tett s © tisztséget töltötté be 1906 május 22-én, a szabadkai kórházban operáció után bekövetkezett haláláig. 1903-ban lett az akadémia tagja s halála megakadályozta őt abban, hogy a már elhatározott egyetemi tan ár j állását mint Vámbéri Armin utódai elfoglalhassa,. A kiváló tudós orientáldsta, munkái:

— Az ujgur, csagiatáíy és oszmántörök dia’ektusok egyezései és eltéréséi c. dolgozatával az egyetemien pályadijat nyert. — Eth-^Cy bolbgiánk módszeréi, (1883. Egyetemes Phi'o'ogiaii Közlönykor

— Ugor-magyar theoria (1884. Ugyanott). — A török szókincs' lapolbgiája.. (1885. Ugyanott). — A kasztamuni török nyelvjárás