Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
A református egyház története. A kiskunhalasi református egyház történetét e helyen csak rövidlein tárgyaljuk, miután Tornrtássy Jánosnak és Tooth Jánosnak e tárgyban irt munkái, nemkülönben a templom története az »Adatok Kiskun-Halas Város Történetéhez« ci- mü kötetben külön jelentek meg. A régi Halas városa, mint fenni ЛЬ láttuk, az 1300— 1560. évek körül katolikus vallása lakosokba- á lőtt. A mohácsi vész, főként azonban Buda váránaks török kézre jutása után, 1541 körül általánossá lett ezen a vidéken a hitújítás. A város földesuria 1526—1541 közt Török Bálint volt, aki 1526-han elhagyta a katolikus vallást, s elfoglalta a nyitrai püspökség uradalmait, lehet, hogy Halas városában is bevezette a reformátiót, de ennek nyoma nem maradit fenn, mivel a város 1566-ban a török-tatár dulás áldozata lett. Musztafa budai pasa rendeletére 1569-ben uj' telepesek szállták meg a várost Myskei György lelkész feljegyzései szerint.*) Ezek a lakosok már protestánsok vo'talk és pedig mint Myskei György Teológia Naturalis c. könyvének tartalmából kivehető: Luther Márton követői. A mai protestáns egyházak kialakulása még ajkkor nem történt meg s a különféle irányzatok váltogatták egymást. A lutheránusok után 1570 körül Vásárhely, Pécs és Paks vidékén az unitáriusok hatalmasodtak el, 1576-ban azonban a he r c e g s z ő 11 ő s i zsinaton alkotott kánonok p délvidéken már a Kálvin tanai szerintii református egyház szervezéséről tesznek tanúságot. A református egyház hitvallása és szertartásai közelebb álltak hajdan a katolikus valláshoz, mint ma. A magyarországi református egyház 1545-ben az erdődi zsinaton még akként határozott, hogy: Az Úrvacsorában Krisztus teste és vére valóságban adatik, a szentek dicsérete és a füi- begyónás marad. — Az ó-vári zsinaton 1554-ben elfogadták a kovásztalan kenyér, a magán felöldozás és az avatás további gyakorlását. — Az erdődi második zsinat 1555-ben kimondta, hogy az Úrvacsorában adott kenyér és bor valóságos test és vér. A gyónást meghagyták. — Megengedték, hogy a pap megnősülhet, ha akar. — Végül elitélte a zsinat, hogy 1553-ban óváriban a templomból eltávolították az oltárt és a képeket.**) — 'Az *) Oklevéltár 19. **) Kis Áron: А XVI. században tartott magyar református zsl* nctok végzései, Bpest 1881.
