Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története
29 átalakulás nagyon hosszú ideig tartott, mert még 1636-ban is számos református egyházban ostyát haszná'tak, gyertyák égtek, letérdepeltek és a régi »Dicsériessék«-kél köszöntötték egymást.*) A halasi református egyház 1776-ban kapott a Helytartótanácstól felhívást, jelentse be, hogy a Karácsonykor éjfélben tartatni szokott prédikációt és nagypénteken Krisztus urunk kínszenvedésének decan tátióját (éneklését) mikor és miért hagyták el? Tormássy János ref. püspök' halálakor 1814-ben a temetést megelőző napon még a koporsó- batétel szertartását gyakorolták, Tormássy egyik lányának, Mihályházai Tóth István dunavecsei református lelkész özvegyének a temetése után 1817-ben a templomban másnap gyász-istenUsfztelet volt, ahol katolikus szokás szerint még fel volt állítva a gyászkpporsó.**) Az átalakulásnak ez a lassúsága érthetővé teszi a-zt a körülményt, hogy a Lampé által is említett ormánsági traktus régi pecsétjén***), melyet a halasiak magukkal hoztak, miért van egy pap ábrázolva derekán olvasóval s keféiben pásztor bottal és tömjén füstölővel. Az 1569-bsn be telepi lett Ha’as vámosa 1596 körül ismét elpusztult, a lakosok szétfutoltak s harminc éven át lakatlan pusztaság lett a város területe. Ekkor menekülhetett el Baranyába Halasi Bálint, aki 1629-ben Laskó református lelkésze, majd mohácsi esperes, 1647-ben pedig baranyai református püspök volt Az 1600. évben Kecskeméten működő Halasi János Deák jegyző, ugyancsak a menekültek közül való lehetett. — A békés viszonyok helyre- áltával 1626 körül a Duna—Dráva szögből, főként az Ormánságból telepedtek be a mai református lakosok ősei. Előző lakóhelyükön már 1508—1526 között megismerték a reformációt, mert a hussziták tért hódítottak körükben.1 Az uj telepesek magukkal hozták az ormánsági traktus régi pecsétjét, sőt valamelyik baranyai püspök is velők jöhetett, mert a »halasi püspök« 1626-ban egy nagykőrösi feljegyzés szerint ott vlzitált.****) Az első halasi református pap: Széki Mihály neve a püspökvá’asztó lelkészek lajstromában maradt fenn 1632-ről. A halasi egyház továbbra is a baranyai püspökség alá tartozott és a tolnai esperességbe volt beosztva 1685-ig, Egy halasi harang öntését jegyezte fel a második ismert "halasi ref. lelkész 1655 március 12-én, névszerint Bélyei Far- kiás István, kinek halála után 1657 május 3-án Herceg- Szöllősi István lett az utódia*****) — Bélyei 1628-ban *) Tóth Ferenc: Protestáns Eklézsiák Históriája. Komárom, 1808, és Zsilinszky, Protestáns egyháztörténete 303 1. **) Lukácsi Imre : A dunavecsei református keresztyén egyház és község története. Dunavecse 1924. -- 32 lap. ***) Századok 1868 Gyárfás közleménye. ****) L i I. rész 90 lap. ***♦*) Földvári, Adatékek 1.-144 1.
