Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
19 a kiérületek ia katolikus iskola, és papiak javítására kötelezték a várost, mellyel szemben a tanács fenntartotta azt a jogát, hogy a református épületek is a város költségén épüljenek és javíttassanak. 1821 áprif. 30-án a tanács panasza folytán Horváth Péter jászkunkerületi alkapitány vezetésével hatósági küldöttség érkezett a városba, a tárgyaláson jelen volt Gőzön László jegyző és Péter István, valamint Sípos Sándor aljegyző és Sipos Gergely kerületi esküdt és a következő romi. kát. lakosok: Füzilk Péter, Halász Máté, Vince Lőrinc, Misfcei Tamás, Barima György, Farkas Márton, Király Gy. Mihály, Darabos János, Szemerédi Ferenc, Csonka István, Ferencsik János és Misák Ferenc, akik a katolikusok részéről *a város kívánságának igazsága fejői meggyőződvén, önként és minden kényszerités nélkül ráállot- tiak templomuk megromladozott tetejének és a paxoehiális, úgy az iskola épülje tjeik s iszokhoz tartozó kerítések javításának saját erszényükből nemcsak most, hanem jövendőre és örökre leendő megcsináltatására.« — E célra adókivetést tesznek, mint a reformátusok. A jászkunkerületek ezen egyezséget jóváhagyván, á tsz állott a kegyúri jog a halasi róm. kát. egyházközségre. Az egyházadó beszedését hosszú ideig — már 1801-ben is — a városi adószedő végezte, melyért 1821-ben 20 irtot fizetett neki az egyház. i Ezzel az egyezséggel elszakadt a városi pénztártól mindkét egyház, die fenn tmaradt az 1784. évi május 10-én tartott canonica visitáti,6ban Szerdahelyi Gábor püspök előtt tett azon városi kötelezettség, hogy a pap /és kántor némely természetbeni javadalmakat kap a várostól s ugyanazt a ref. egyháznak is megadta a város. 1816-ban a városi tanács kimutatása szerint a plébános kapott a várostól: 200 rfrt redemtióra földet, 12 öl puhafát, 20 véka zabot, 2 hatökrös szekér szénát és 400 kéve fűteni való mádat. — Párbért a hívei fizetnek neki, csak a pusztaiak (tói szed be a város 60 frtot. — A vallásaiapból kap 200 frtot, stóla jövedelme az 1784. évi canonica visitátlö szerint az akkori plébános nyilatkozata alapján 30 írt. stipendium 60 frt, összesen 90 forint. 1844-ban a nádilletmény 2 öl puhafára lön átváltoztatva s 1875—1882 között is 14—14 öl puhafát kapott a két lelkész a várostól, a rám. kát. kántor pedig 3 ölet. Cseh András plébános kérésére 1810 október 24-én megújította a tanács a Szabó László plébánosnak 1802-ben adott azon kedvezményt, hogy az 1784. évi canonica visitátiótóii eltérően, 1805-től évenként húsz véka zabot, és két halt- ökrös szekér szénát ad a jó harmónia fenntartásának biztosítására. A 400 kéve nádat szabad fütőhasználatra azonban nem cserélte a város fel. A canonica visitatio szerint a plébánosnak és kántor
