Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
12 pusztán a városi tanács egy tagban 150 rlrt után járandó szántó-kaszáló területet készpénzfizetés ellenében, 50 frt ára földiét pedig a csekélyebb értékű föld jobbításaként, hogy a földi soványsága miatt soha panasz ne legyen. A királyi rendeletre betelepített katolikus lakosság még 1774 tavaszáig nem tudott földhöz (jutni a városi tanács és a református lakosság elten tálasa folytán, mert az eladó földekre törvényes elsőbbsége volt a rokonnak, szomszédnak s' a régi redemtus birtokos lakosoknak. A még osztatlan állapotban levő földiekből sem akartak adni, állitván, hogy minden alkalmas terület fel van már osztva. Herpay kapitány Mérges pusztát szerette volna e célra a Jászkun kerületektől megvenni, vagy Bodoglár északi részével elcserélni, de a Mérgest bérlő Félegyháza ellenállása miatt nem sikerült. — A katolikus lakosság állandó panasza következtében a felsőség nyomására az egyezségiteg felosztott tempílomkörüli házhelyek jobbmódu tulajdonosainak 1774 ápril. 8-án ingyen szöllőnek való területeket és 50—50 rftra redemtus földeket ajánlott fel a tanács, a felosztat Lan hitványabb földekből. A szöliőföldeket 1774 ápril. 11-én ki is osztották. — Október 8-án a Jászkunkerütetek hatósága küldöttség utj;án szólitOjtta fel a tanácsot, követelve, hogy: 1) A szomszédság törvényének félre tételé vél fundusokat vehessenek a katolikusok a reformátusok előtt. 2) Vevésben ne gátol tassanak a katolikusok. 3) Tanácsbeliek a halasi katolikusok közül is legyenek. 4) A róm. kát. betelepültek által 50 rftra osztandó földek áráért várjon a tanács. A katolikusok közül Kamhal János és Molnárovits Ferenc tanácsnokoknak beválás ztatván, tetették az esküt, a többi pontokra kitérő választ kapott a küldöttség, de még egyanazon évben királyi resolutio érkezett, mely szerint a katolikusok a szomszédság elővételi jogának fél- netételével vehetnek ingatlanokat. 1775 március 18-án végre megkapták készpénz ellenében Та.jó pusztán a redemtus földeket a katolikusok s a városi tanács Bunkócy plébánosnak visszaadván a befizetett 150 írtját, a részére kiadott földet a halasi kát. egyház tulajdonába adta át adományként az egyházvédnoki jog fenntartása végett s a kántor részére is hasítottak ki 25 frt után járó földet. A református egyházi személyek részére szintén adtak ugyanekkor területeket.*) 1772 szeptember 30-án Szalbeck Károly a váci püspökség admin is trátora Halason járt. A főbíró, jegyző és Péter István tizenkét lovassal fogadta a város határán s harangzúgás közt kisérték Herpay kapitány házához, ahol Kármán András ref. prédikátor üdvözlő beszéddel fogadta. Ebéd' után tovább utazott. 1777-ben Vince Antal r. kát. újvárosi lakos házánál gyü’) Lásd az »Adatok“ 92, 180 lapjait.
