Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
13 léseket tartottak Bimkócy plébános és a tanács ellen a katolikus lakosok. Ne el János 1777-ben lett kiskunhalasi plébános, 1748- ban Kismartonban született, 1772-ben váci káplán, 1776-ban monori plébános lett. 1780 szeptember 9-én hunyt el fiatalon Kiskun-Halason. — Az ő idejében rendelték el a Jász- kunkierületek, hogy az egyik aljegyző katolikus legyein a városnál s fivérét Nael Andrást választotta meg 1778-ban a városi tanács. — A kiosztott földiek hasznavehetetlen volta és a helytelen földosztások miatt panaszt tettek a katolikus lakosok s a kfr. helytartó elrendelte, hogy mindenkinek a földije mérnökileg méressék fel és a telekkönyvi állapottal hasonlittassék össze.! Ezen rendelet érkezte után Benedek István és Vince Antal lakostársaikat felküldték a kir. helytartóhoz a katolikus lakosok, hogy a tényállást élőszóval is előadják. Ezen akció következménye lett íaz 1791 —92. évi tagositásszerü uj földosztás, amely nyugvópontra hozta végre a katolikus lakosok földosztási ügyeit. A beteges Neel plébános mellett állandóan egy ferencrendi páter működött s az ő idejében 1778-ban egészítette ki a városi tanács az 1769-ben keletkezett első temetőt 1290 négyzetölre, amely 86 ölre feküdt még akkor a lakóházaktól, s ugyanakkor a Iuteránusok részére is temetőt hasítottak ki a katolikus temető mellett. (A mai Kálvária telke.) Mag or Mihály hat évi káplánkodás után lett halasi plébános. 1780-ban Neel halála után kezdetben helyettes plébános volt, de 1781 február 27-én a v'árosi tanács az adományozott földről szóló okmány szerint is kikötött »Jus Patronatus« alapján őt terjesztette fel első helyen kinevezésre a váci püspök elé. A városi elöljárósággal' a harmóniát fenntartotta. — Az ő idejében lett ügylátszik teljesein kész a templom felszerelése, mert 1788 szeptember 8-án szentelte fel Zerdahelyi püspök, aki a Kiskun-Halasra összehívott papi gyűlésen is elnökölt. — Gróf Migazzi Károly váci püspök idejében 1787-ben meg- ujitotta a város 252 frt költséggel a paplakot. 1797-ben épült a sekrestye a templomhoz. Húsz évi és három hiaivi szolgálata után, rom'ott egészsége miatt 1801-ben lemondott állásáról s itt élt nyugalomban 1811 julius 18-án bekövetkezett haláláig. A városi tanács nyugalomba vonulása után állandó adómentességet és évenként két öl tűzifát adott neki a »dicséretes harmonia okáért«. Utánna S z |a b ó László lett a plébános nyolc évi káplán- kodás és egy hónapi nagykőrösi plébánoskodás után 1801- ben, aki 1770-ben Vásárhelyen született. 1805-ben Dorozs- mára ment át, 1830-ban kerületi esperes, 1838-ban csuthi c. prépost lett. Tudós és jeles szónok volt s 1840-ben hunyt el. Az ő idejében ujrafedték a templom tornyát 1802-ben, a paplakot 1505 frt. költséggel 1803-ban, a kántorlakot 1805-ben kibővítette a város arra a terjedelemre, amelyben lebontásukig állották. A papiak négy szobás dupla épület,
