Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
11 július 18nán plébánossá nevezte ki Schrodt Imre személyében, aki szeptember 17-én az anyakönyvek vezetését is megkezdte. A templom alapkövét 1769 május 15-én tették lie és 1770-ben áldotta meg Péter és Pál apostotok tiszteletére Erdélyi József csongrádi főesperes. Mielőtt a dorozsmai, magsai, félegyházai és a halasi plébániákat felállították volna, missiós napok járták be a környék pusztáit az ige hirdetése végett, mint egyes adatokból megállapiíható. — Régi református családoknál található még egy Gál1 József álma cimü kéziratos könyv, amely az 1723—1746. évek között Nagykőrösön telkéBzked'ö Helmed István református pap idejében a kecskeméti két templom közt é:s a pusztákon prédikáló jezsuiták tanításának az ellensúlyozására készült, hangja elég durva ugyan, szerzője mégis papi személy lehetett. Ugyanezen korból van egy túlságosan otromba kéziratos 'könyv is, egy verbuváló őrmester és két katolikus pap között lefolyt káromkodásban és gyalázkodásban bővelkedő párbeszédtől. 1760-ban egy magát 53 évesnek valló tanú mondotta, hogy akkor szolgát Kötönyben, mikor missionárius papok! járták a földeket. — Szeged város történetírója (Reizner I.—207 I.) szerint 1702—3. körül Kollonies bibornok intézkedésére is jártak missionárius papok a környékien. A váci püspök 1854-ben négy missiós körzetet állított fel egyházmegyéjében. Az izsáki körzet lelkésze Maj- sajakabszáUáson lakott, a félegyházai körzethez tartoztak a halasi puszták is és a dóci pap látta el a miss'iös tevékenységet. Ma a tanyai iskolákban a halasi plébánia lelkészei szolgálnak időnként szent-misét. Schrodt Imre, az első halasi plébános, hat évi helyi káplánsága után neveztetvén ki, a református elöljárósággal valló folytonos küzködés miatt 1771 végén Ujkécskére ment át, ahol 1776-ig volt plébános. 1781-ben monori plébános 'lett, 1791-ben nyugalomba vonult Pestre, s ott 1792-ben hunyt el. Kiskun-Háláson való plébánoskodása idején, 1771- ben törölte ell XIV. Kelemen pápa az ünnepek egy részét és a maiakat hagyta meg.*) Bunkóé у Ferenc 1754-ben plébános volt Ujkéeskén, 1756-ban boldogi, 1761-ben 'gal'gáhévizi, 1768-ban/ monori,. 1771-ben üllői plébános tett s onnan 1771 végén költözött át a halasi plébániára, 1777-ben Zsámbok plébánosa lett, ahol 1781-bein elhalt. 1771 december 8-án személyesen kérte a városi tanácsot, hogy átszállítására kocsikat küldjön ütőre, melyet a tanács teljesített a jó békesség kedvéért, bár nem tartoznia véle s tiz kocsit s három vontató lovat küldött fel ülőre. 1772 február 6-án redemtionális földet kért a saját tulajdonaként és március 17-én ki is méretett részére Tajó *) Schrodt Imre 1769. év végén a születési anyakönyvben admí« nistratornak, 1770 december 29«én a tanácshoz intézett levelében ha» lasí plébánosnak írta magát.
