Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

Halas földesurak kezén

1439 május 9-én Pozsonyban, Albert király kiállított oklevele alapján Héderváry Lőrinc nádor javaslatára Madaras, Tawankút Zabathka és Halas városokat és Chewzapa falu felét, melyek mind Bodrog megyében fekvő helyeknek mondatnak, 2757 aranyforint tartozás biztosítékául zálogba adta a két Hunyadi Oláh János Szörényi bánoknak a Szörény, Görény,1) Orsóvá és Mihald nevű királyi várak fenntartása és védelmezéséért hátralékos követelés fejében, május 10-től három hóra, azon kikötéssel, hogy e helyeket az összeg kifizetése után a királynak tartoznak visszaadni.

Ezen oklevélben2) említett Madaras ma : Bácsmadaras, Ta- vankút ma: szabadkai puszta, 1520-ban még mint csongrád megyei falut említik, Zabathka — Szabadka város, Halas — Kiskunhalas város, Chewzapa — Csőszápa, ma ; Jánoshalma község, melyet Jankószállás, később elszerbesítve Jankovácz néven ismernek az iratok, s a köznép nyelvén ma is Jankó a neve, megörökítvén egykori nagynevű földbirtokosának Hunyadi Jánosnak a nevét.

4 Hunyadi János, ki horogszegi Szilágyi Mihály szegedi polgár nővérét vette feleségül, e környéken nagy birtokokkal rendelkezett, melyet a Szilágyi család birtokai még növeltek. A Szilágyiaknak a többi közt Bácsmegyében Györgyön (Csantavér körül), Szöl- lősön, Horogszegen, Hollósvárott és Hegyesen, a mai Nákófalva és Tiszahegyes környékén, voltak biztokaik. — Hunyadi János bírta Csongrádot, Csomorkányt, Sámsont, Kutast, 1450-ben megszerezte Hód és Vásárhelyt is.

A török ellen vívott harcaiban a fő szerepet a Szeged és vidékéről gyűjtött csapatai játszották. A Hunyadiaknak Szeged várossal való rokonsága a kunok terhére több jogkorlátozást tartalmazó oklevél kiadását eredményezte. Mátyás király 1462 aug. 17-én Csanádon kelt okiratában azon szolgálatokért és áldozató*) Turn Severin e's Giurgiu.

*) Okleve'Itár; 5. sz.

1

i