Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— 52 — kért, melyeket a szegediek neki és atyja Hunyadi dános kormányzónak teljesítettek, a szegedi polgároknak megengedi, hogy mint eddig, úgy ezentúl is a kunokkal közössen élvezhessék Asszonyszállása kun pusztát és tartozékait, azzal hogy ott a kunok le nem telepedhetnek, egyúttal megerősítette a szegedi polgárokat a régi királyoktól nyert azon jogaikban, hogy a Duna-Tisza közt levő kun pusztákon szabadon legeltethessenek. — Mátyás király e rendelkezését 1465-ben Budán kelt okiratában megismételte, de nem örök időkre, hanem amig a királynak tetszeni fog. — 1473-ban Diósgyőrött kiadott oklevelében a szegedieknek a sokféle és gyakorta tett szolgálataiért, saját elhatározásából a Duna-Tisza közti homokokon a kunokkal egyenlő legeltetési és használati jogot biztosított. Természetes a szomszédságnál fogva, hogy ezen rendeletek Halasnak, vagy a Halas székhez tartozó kun szállásoknak okoztak nagy kárt, és a rendeletek sűrű megismétlése mutatja, hogy a kunok nem voltak hajlandóak egykönnyen azok érvényét elismerni. Asszonyszállása (a mai Mérges és Kígyós p.) és Sasülés kun puszták azonban idővel egészen Csongrád megyei kézre kerültek. Szegednek a környéken való hatalmaskodását mi sem mutatja jobban mint az, hogy 1475 ben a budai káptalan birtokát Zentát, Mátyás király felhatalmazásával fegyveres erővel elfoglalta és egyideig birtokában is tartotta egy vitás ügyből kifolyólag. Hunyady dános a Balkán népeivel összefogva az ország ha tárán kívül igyekezett az ellenségre több hadjáratában döntő csapást mérni. E háborúk folytán a Balkánról behurcolt mirígyhalál és tífusz a Kunságot is meglátogatván, a nép nagyon megfogyatkozott, s a teherviselő képesség alászállott, amely a Halas-székhez tartozó kunok között is egyenetlenségre vezetvén, 1456 aug. 16-án László király Írásbeli parancsára Marcali dános, Somogy, Zala megyék és a kir. kunok főispánja, Maros (Nagymaros) városába maga elé idézte a Halas székhez tartozó összes kun kapitá- tonyokat és földműves kunokat, akiknek meghallgatása után a köztük fennforgó viszály a következőleg egyenlíttetett ki : Évenként a Halas-széki összes kapitányok és földműves kunok maguk közül két hites kapitányt választanak, egyet t. i. a földműves kunok, másikat a kunok kapitányai; ezenkívül a földműves kunok maguk közül 12 esküdtet választanak avégett, hogy csak ezen tisztviselők és senki más, egymás tudtával és akaratával vannak feljogosítva mindenféle censust (földbért), gabona és bor kilenczedet, kivetett pénzt, élelmiszereket, s királyi terhek fizetését s egyébb
