Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A legújabb idők
— 180 — A szomszédos községben, ahol még szocialista szervezet nem volt, a halasi direktórium szervezte meg az új rendet. Garbai Sándor, a kormányzótanács elnöke a tisztviselőkhöz szólva kihirdette, hogy aki lelkileg nem tudja magát beleélni az új rendbe és felfogásba, annak állásából szabad távozni. — Kiskunhalas városában csak dr. Kolozsváry helyettes polgármester mondott le. Kormányzótanácsi rendeletre április 6-án volt az ún. önkormányzat megválsztása, melyen csak munkások bírtak szavazati joggal, aki alkalmazottakat szokott tartani, az nem. A képviselő-testület eket helyettesítő városi tanácsba minden 500 lakos után egy tag, tehát itt 59 tag volt választható. Megválasztottak két tanárt, egy ügyvédet, három tanítót, egy városi írnokot, huszonnégy iparos- és kereskedősegédet, a többi földmunkás volt. A városi, később „munkás-katona és földműves szegények" tanácsának Szűcs József tanító tartalékos tiszt lett az elnöke. Ez a tanács 20 tagú intézőbizottságot választott, és ez gyakorolta a városi tanács jogait, s a maga kebeléből háromtagú direktóriumot választott, kb. a polgármester jogkörének a gyakorlására. A direktórium tagjai voltak: Hibó Sándor Fazekas Gábor Hatházi Imre Kovács Sándor cipész földmunkás ács földmunkás elnök tag tag május 14-ig tag május 14-től Április 6-t megelőzőleg ideiglenesen a direktórium tagjai voltak még: Bor Antal asztalos, Hódi Géza festő, Dr. Paprika Antal ügyvéd, Dr. Szerényi Adolf ügyvéd. A városi tanács, intézőbizottság és a direktórium nagyobb szabású, sérelmes eljárást nem foganatosított a polgárság ellen, sőt a népbiztosok által kiküldött politikai megbízottak működése ellen - akik csak az ellentéteket szították a városban, a dologidőben rekvirált kocsikon a magukkal hozott nőkkel sétakocsikázásokat tettek a lakosság megbotránkozására, s mindenbe belekötöttek - többször élesen kikeltek a jegyzőkönyvek tanulsága szerint. Néhány tanácstagnak a kivételével a körülményekhez mérten a megválasztottak elég józanul és körültekintően jártak el. Másik fontos szerve volt a proletárdiktatúrának a forradalmi törvényszék. Ennek tagjait az igazságügyi népbiztos, Rónai nevezte ki. Elnök volt Nagy Kálózi Sándor tornatanár, de hamarosan lemondott, és utána Bokros István festőt nevezték ki. Törvényszék tagjai voltak: Hatházi János, Mig G. Károly, Szakács Istvánná, Bor Antal, Kardos Pál, és egy ideig Darányi József és Szabó Sándor, akik helyett június 7-én Nagy Sándor festő- és Csatári Balázs kőművessegédet nevezték ki.
