Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 153 — Ezen idő alatt a magyar főhaderő is jelentős győzelmet aratott. Március 30-án Görgey Artur vette át a főparancsnokságot, és a hetedik hadtesttel kiszorította Schlich tábornokot Hatvanból április 2-án, ugyanakkor az első hadtest Klapka vezetése alatt Dembinszky harmadik hadtestével együtt a horvát bán seregét verte meg Tápióbicskénél, majd április 6-án az egyesült magyar sereg az isaszegi véres csatában legyőzte a császáriak főseregét, és azt visszavonulásra kényszerítette. A császáriak egy erős dandárja Vác felé indult, Görgey két hadtesttel ez ellen indult, s megnyerte a váci csatát. Windisch-Grätz Budapesten erős őrséget hagyván hátra, általános visszvonulást rendelt el; az üldöző magyar sereg Nagysarlónál és Szőnynél még egy-egy győzelmet aratott, Komárom fel volt mentve, s a császári sereg az ország területéről kivonult. A fényes győzelmek hatása alatt Kossuth Lajos indítványára április 14-én Debrecenben az országgyűlés megfosztotta a Habsburg-házat a Magyarország feletti uralomtól, az oszágot függetlennek nyilvánítván, kikiáltották Kossuth Lajost kormányzónak. Szemere Bertalan lett a miniszterelnök, Görgey Artur, a győztes hadvezér pedig hadügyminiszter. A függetlenségi nyilatkozat Görgey és a hadvezetőség tudta nélkül történt, és a tisztek között viszatetszést szült. Tisztában voltak vele, hogy a francia háborúk folyamán létrejött három uralkodó közötti egyezség orosz vagy porosz beavatkozásra fog vezetni; az egész világ ellen pedig a kis Magyarország nem veheti fel a harcot. Sok magyar tiszt, akik a függetlenségi nyilatkozattal nem értettek egyet, elhagyta a magyar hadsereget. Görgey hadserege május 5-én már Buda alatt állott, és 21-én rohammal bevették a honvédcsapatok, Hentzi tábornok a császáriak vezére is elesett a harcban. A bécsi kormány Haynau Gyula tábornagyot tette a Magyarország ellen újraszervezett hadsereg fővezérévé, s orosz segélycsapatokkal június 28-án elfoglalta Győrt. Görgey július 2-án és 11-én támadást intézett a császáriak ellen, de a túlerő visszavonulásra kényszerítette. Július 18-án kelet felől a szorosokon át betörtek hazánkba az orosz seregek. Vácnál még egy kísérletet tett az orosz seregek ellen, s hogy a bekerítést elkerülje, Tokaj mellett átkelt a Tiszán az egész hadsereggel. A magyar kormány és az országgyűlés július 5-én Budapestet elhagyva Szegedre tette át székhelyét, és a bankjegynyomdákat Budapestről és Debrecenből szintén oda szállították Haynau pedig július 10-én megszállva Budapestet, Jellasicsot hadseregével a Bácskába küldte, aki a Dunán átkelve június elején tizenötezer emberrel megszállta Bácska déli részét.
