Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész

rai, Vastag Károlylyal. A császárral szövetkezve Szvatopluk 883-ban Pannóniát tűzzel-vassal pusztította és 884 ben Pannonia nagyrésze Szvatopluk birtokába került, mint hűbéres tartomány.

Azonban Károly letétele után Arnulf lett a német király és későbbi császár, a ki hogy Szvatopluk hatalmát megtörje, 894-ben az Etelközben lakó magyarokat szövetségesül hívta és teljesen legyőzte segítségükkel Szvatoplukot, a ki aztán 894-ben meghalt.

Arnulf 895-ben Pannóniát és Mosapurkot Braszláv oltalmára bízta, míg Szvatopluk országában II. Mojmír uralkodott a magyar honfoglalásig.

A külön törzsfőnökök alatt élő magyarok még Lebediában választottak maguknak fejedelmet Árpád személyében a kazár uralkodó tanácsára.

Lebediában azonban a bessenyő támadás ellen a kazárok nem védték meg őket s a vesztett csata után a magyarok kétfelé szakadván, egyik részük Etelközbe, a másik rész pedig kelet felé menekült, s Perzsia határán telepedett meg.

Etelközben a magyarok nyolc nemzetségben éltek, melyek nevei Constantin görög császár könyve szerint a következők voltak:

Kabarok, (a kik a kazároktól szakadtak el.) Nyéki, Megyeri, Kurti-Gyermat, Tarján, Gyenáh, Kari, Kazi. — Ezek a nemzetségek szerződéses viszonyban álltak egymással a közös védelemre, a szlávokat súlyos adókkal terhelték.

Szomszédaik voltak délről a bolgárok és egy másik bolgár nép: az eszegetek, a kik ellen a görög császárral szövetkezve, 894 elején hadat viseltek a magyarok s legyőzték őket. Az esze- gel népből szerzett hadifoglyok lettek a székelyek ősei. ‘)

Ugyanezen esztendőben Arnulf német császár szövetségében pusztították a magyarok Szvatopluk birtokait Pannóniában, a mely távollétüket a bolgárok felhasználván, a bessenyőkkel együtt megtámadták és elpusztították a magyarok szállásait, úgy hogy a hazatérő Árpád fejedelem a súlyos veszteség hatása alatt e szállásaiból kiköltözött és 895 ben átkelvén a Kárpátokon, népével együtt, bevonult hazánk mai területére, míg Etelközt a bessenyők szállták meg.

Őseink legelőször a Dunántúl telepedtek meg 2) s lehettek a megszállás idején mintegy százezren. Később terjeszkedtek észak

*) Erdélyi László : A székely eredetkérdés megoldásának sarkpontjai.

*) Dr. Karácsonyi János í. m, szerint a Tisza, Kőrös, Maros vidékét •zállták meg először s a Dunántúl 907-ben került végleg magyer kézre