Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész

is felváltva hun, kun, turk és unugur néven írják őket, sőt Dukász Mihály görög császár midőn I. Géza királynak (1074—77) a magyar korona alsó részét ajándékozta, ezt vésette bele: „Géza Turkia királya.“ Az európai népek legnagyobb része ma is a régi ungár néven nevezi a magyarokat.

860—862 évek között a pecseneg (besenyő) nép által szorított kazárok elől a mai orosz Cherson kormányzóság területére (Lebedía) vonultak a magyarok, a honnan 889-ben szorították ki őket és változó szerencséjű harcok közben érkeztek az Al-Dunához, a honnan 895-ben a bolgárok űzték el őket. Ezen utóbbi szállásukat a Bug, Dnyeszter, Szereth és Prúth folyók közti területre helyezi s a történetírás a névtelen jegyző Etelköznek, nevezi.

A magyarok ezen szállásaikban közvetlen szomszédai lettek a mai Magyarországnak és a túl a dunai részen: Pannóniában viszálykodó szláv fejedelmek harcaiba tettleg beavatkozván, alkalmuk volt a mai Magyarország területét megismerni.

Az avarok bukása után, sőt már előbb is beköltözött szlávok a német Karolingi császárok fennhatósága alatt kissebb tartományokat alkottak a Dunántúl. 848 ban Német Lajos a Balaton tó környékén kialakult szláv tartományt Privina szláv főnöknek adományozta, a ki székhelyét Mosapurk néven a mai Zalavár helyén épített földvárba helyezte és országa Pécs—Pettau között terült el, sok német telepessel. Egy másik szláv tartomány főnöke Mojmir volt, ki Olmüczön és Nyitrán püspökségeket alapított és ez utóbbi helyről szorult ki az akkor még pogány Privina. — Mojmir és utódai országukat függetleníteni akarván a német császár hatalma alól, állandó harcban álltak vele és a császárhű Privinát 859-ben meggyilkolták. A német császár Privina tartományát fiának Kocel- nek adományozta, az Ostmark pedig Rasztiszláv uralma alá került, a kik 862-ben Konstantinápolyból hittérítőket kértek, hogy a német papok befolyása alól szabadulhassanak. Cyrill és Method hittérítőket a pápa püspökké szentelte és felhatalmazta őket, hogy a misét szláv nyelven olvashatják az evangélium és a szent lecke kivételével, a melyeket előbb latinul kell felolvasniok.

873-ban Szvatopluk megbuktatta Rasztiszlávot, ki a német császár alattvalója és adófizetője volt, 874-ben azonban függetlenné lett.

Kocel halála után ennek a hercegsége fiára Arnulfra szállt, amely 884-ben is birtokában volt, itt a szlávság elvesztette a fölényét.

Arnulf, Pannonia hercege ellentétbe került a német császár-