Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

-159íalujokat. A rácok Kecskemét marháit is elhajtották s midőn e miatt báró Globitz szegedi várparancsnoknál panaszt tettek, azt a választ nyerték, hogy amíg a kurucok a szegediek marháit biztonságban nem hagyják, semmit sem tehet az érdekükben.

1704 májusában Ordas,{Dunapataj és Soltnál Rákóczi személyes vezetése alatt nagyobb haderő táborozván, a rácok csendesebben viselkedtek, mindamellett május 22-én a lengyel követséget és Rákóczi orvosát Ágasegyháza pusztán felkoncolták. A mindjobban fenyegető rác előnyomulás ellen a kurucok Orgoványon és Ágasegyházán át és a kecskeméti határban a szegedi és a monostori utakon fegyveres őrségekből álló vonalat állítottak, de azt áttörvén a rácok, junius 15 én Kecskemét alól minden lovat és marhát elhajtottak és Kecskeméttől egy mértföldnyire a pusztán tábort ütöttek.

A községek izgalomban voltak a készülő veszedelemtől, s minden aprólékos hírt sürgőssen közöltek egymással. így junius

23-án Nagykörösre a kecskeméti tanács ezt írta: „ Ez órában érkezett hozzánk bizonyos halasi ember, aki azt mondja: Szegeden lévén bizonyos emberei, kik azt hozták hírül, hogy a ráczság igen összvegyűlt, sok szekerei vannak, akik ágyúkkal és gránátokkal ide és a városokra készülnek. Tiszán túl és Dunán túl való rácokat is várják hogy bennünket összverontsanak.1 stb.

Ezen hírek hatása alatt határozta el a fejedelem, hogy a rácokra végcsapást intéz. Junius 27-én gróf Eszterházi Antal tábornokához intézett parancsában a dunamenti és a Kecskemét körül táborozó haderők összpontosítását rendelte el 29-éré a kiskőrösi pusztára, oly felkészültséggel, hogy még a gyalogságot is kocsikra ültette.

Három hét alatt Bácskát egész Titelig megtisztították a rácoktól s július 20 án a szegedi palánkot is bevették Rákóczi ku- rucai, amely a rácok egyik fő fészke volt, a várost felégették és a magyar lakosokat Kecskemétre telepítették át, a megbetegedett fejedelem a vár ostromát azonban augusztus 12-én abbahagyatta.*)

Október havában Bottyán Jánost a Duna-Tisza közötti haderők vezénylő tábornokává nevezte ki, aki újra kiűzte a meghiúsult béketárgyalások alatt visszahúzódott rácokat a Bácskából. Péterváradot az élelem szállítástól elvágta, Földvárnál és Soltnál sáncot építvén, a dunai közlekedést kezében tartotta. A győzelme*) Időközben Gyulafehérvárott II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választották 1704. julius 6-án.

S К U N