Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
16Ósen előrenyomuló kuruc hadak kivonultak a Duna-Tisza közéről, csak a solti sáncban maradt 1200 ember, s így a kétszeres hadjárattal lehangolt bácskai rácok helyett a budavidéki és a maros- és arad melléki rácok kezdték a portyázást. A községek ismét szoros összeköttetést tartottak egymással. 1705. február 3-án a halasi bírák írják Kecskemétnek: .fáradt lovakon érkezvén Szegedről egy becsületes franciscánus és Móra Balázs uram, kik is kegyelmetek felé siettenek volna, de lovaik fáradtsága miatt itt maradtak, az 6 kegyelmek értesítése szerint adjuk tudtára kegyelmeteknek, hogy amint ő kegyelmik értették, az aradi rác kegyelmetekre vagy Szolnokra vagy ma, vagy holnap megindul és gonosz szándékkal vagyon, ezért a mint lehet kegyelmetek előzze meg, az Isten szégyenítse meg őket.“ Ilyen körülmények között a tavasz nyiltával Bottyán János megint a Duna—Tisza közére vezette csapatait. Kecskeméten és Halason volt julius 3-án Szűcs János és Ilosvai Imre ezere.1) Szeged, Pétervárad és Földvár erődöket körülzárván, Paks felett felépítette Bottyánvárát, majd átkelve a Dunán, a szerémségi rácokat alázta meg a Dráván túl, egy másik sereg pedig a túl a Tiszán levő rácokat zabolázván meg, a rácok általában megtörtek a diadalmas kuruc fegyverek hatása alatt, de a midőn Bottyán a Dunán túlra ment át seregével, egy 5—600 főnyi rác csapat ismét felhúzódott a Kiskunságba s Fülöpszálláson és Szabadszálláson 50 embert levágván, birkáikat elhajtották. E megátalkodottság büntetéséül ettől fogva az elfogott rácokat a kurucok egy szálig levágták s ez a szabály még 1706 és 1707 ben is fennállott. Bottyán János az 1705 év nyarán sebesülten feküdt Kecskeméten. Október elején vett hírt arról, hogy Tápé alatt 15 zászlóalj szerb gyülekezik. A támadás megelőzése végett két ízben egy-egy lovas hadosztályt küldött ellenök melyek október 12-én Martonoson, Kanizsán és Zentán át Péterváradig száguldoztak, a honnan 16-án sok szerb fogollyal érkeztek vissza Halasra. A foglyokat Bottyán mind kivégeztette. 1705 végén Bottyán az egész Dunántúlt elfoglalván, ismét a féktelenkedő rácokra csapott, átkelvén a Dráván, két hétig irtotta a rácot. A Jászkunság már a szabadságharc kezdetén Rákóczi pártjára állott és az 1705. évi szeptember 5-én tartott országgyűlésen Szécsényben képviseltette magát mind a három kerület. Ugyanis II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem és a szövetkezett rendek által Történelmi tár 1909-352. I.
