Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— 158 — lovat, 5000 tehenet és 14.000 juhot. Megöltek 24 Jhalasi embert és egy Kuch Simon nevű német katonát, aki a várost védő Salva Gvardia-Ъап tett szolgálatot. Halas város kirablása után a fel s alá száguldozó rácok itteni viselkedéséről nem maradt több adat fenn, de a környéken viselt dolgaikról következtethetünk a halasi nép helyzetére is. 1703. december 18-án az izsáki bíró a következő levelében közölte a rácok mozdulatait Kecskemét várossal : Böcsűletös Uraink ! — Azon rácok iránt egyebet nem tudunk, hanem pénteken az alsó telekeken három emberünket megfogtak volt, az kiket erősen megkínzottak s vallattak az kurucok felől és jószágok iránt és meg is fosztogatták, úgy hogy csak egy imegben bocsátották haza szombaton1); azonban pénteken este közülük 44 rác bejött, zaklattak bennünket az kuruc jószágaiért, az kit találtak elvitték, de egyebet nem bántottak, hanem mi tőlünk kimenvén, egy része Halasra alá ment, a mint hírül hozták az halasi emberek, egyrésze Fülöpszállásra és Szabadszállásra ment, ott mit csináltak s onnan hová mentek nem tudjuk. 1704 elején Dunavecsén táborozott Monasterii rác alvajda hada, és Kreutz budai vezérőrnagy serege s a rácok innen jártak a Kiskunság pusztítására. A kurucok pedig Kecskemét körül táborozván, január 4-én a Csepel szigetről elhajtották Savojai Jenő herceg ménesét és gulyáit a Duna jegén keresztül. Erre a császári csapatok támadó hadmozdulatokat tettek, de Üllő és Ócsa között Szabó Máté kuruc ezredes öt zászlóalj rácot összetört, míg Deák Ferenc és llosvay Imre január 15—20 között Kreutz és Monasterii hadát verte széjjel s Kreutzet kétszázadtnagával elfogván, a Dunántúlra Baja felé törtek előre, majd Szeged irányában visszafordulván az egész Bácskából kiverték a rácokat, falvaikat felégették, a nádasokba bújt rácokra rágyújtották a nádat, úgy hogy a török uralma alatt levő Bánátba voltak kénytelenek menekülni akik életben maradtak. Ezen büntető hadjárat azután a rácokat annyira felbőszítette, hogy a Duna—Tiszaközén lakó magyarok kiirtásával fenye- getődztek. Február 28-án a kurucok dunapajaji sáncának a hadnagyai már erősítő csapatokat sürgetnek, mert a rácok Péterváradnál, a csajkások pedig Alsó-Monostornál gyülekeznek. Hatodnapra Izsák községet tökéletesen kirabolták s az izsákiak Kecskemétről kért igavonó állatokkal beköltöztek Kecskemétre, sorsára hagyván l) Hornyik i, m. IV.
