Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1. (Kiskunhalas, 1924)
Boszorkányperek Halason 1751 és 1759
test érdemel, hogy ezen második jegyzőkönyvnek 1—4 oldalain vágynak feljegyezve az eklézsiában szolgált fő és vice kurátoroknak, úgy az egyházíiaknak neveik, a mit kétség kívül folytatni fognak az eklézsiának következő gondos nótáriussal és kurátorai. A harmadik eklézsiái protokollum az idő mostani ízlése szerint még jobb renddel kezdetett az 1817. esztendei január hónap első napján, és a végezések előbb töredékben tétetvén, azután tisztán íratnak be ezen jegyzőkönyvbe az eklézsia sallári- átus írója által. Van még ezenkívül az eklézsiának egy Currentale- P/otocolluma is melyben ab Anno 1815 a főtiszt, superintenden- tiától, vagy a tractustól érkezni szokott köz rendelések szoktak bejegyeztetni. Az eklézsia leveleit a mi illeti, ezek a most élő elöljárók köztudományok szerint az eklézsia jövedelmeiről készített számadásokkal együtt két nagy régi záratlan ládákban öszve hányva hevertek, mintha épen a haszonvehetetlenségre, és penész által való megemésztetésre kárhoztatva lettek volna ; a melyeknek, úgy az eklézsiái protocollumok elenchisátiójoknak ügyét szivekre vé- vén a mostani elöljáróság, az 1819-dik esztendőben rendelést tettek, hogy mind a protokollumok, mind az írásdarabok rendbe szedegessenek és elenchisáltassanak. A mely reá bízott kötelességet ezen eklézsiái történetek egybenszerkesztője egy esztendő és nyolcz hónapok alatt azon móddal és renddel, mint az archívumban sub dato 14-ae july 1821. találtató relátiója mutatja, — szerencsésen elvégezvén minden protocollumókát, — ezernél több darab írásokat, három könyvekben foglalt mutatókkal, — szinte úgy a számadásokat dokumentumaikkal rendbe szedve, ezen ki vül a vallás dolgában ab Anno 1781. érkezett királyi parancsolatokat magában tartó becses könyvet, és végre azon nevezetes öszvekötött irományokat melyek a VI. Károly és Mária Terézia felséges uralkodások alatt a vallás ügyben történtek, — a templom napnyugati végiben a kórusba való feljárás boltozatja alatt archívumnak alkalmaztatott erős vas ajtóval és vas táblás ablakkal s rostéiylyal megerősített rejtekhelyben a további gondos megtartás és folytatás végett az a végre készített thékába be helyheztette. Megjegyzés. A következő fejezetekben : X. Az eklézsia pecsétjéről, és XI. A harangokról értekezik szerzőnk. — A régibb időben az eklézsiának nem volt pecsétje, csak 1810-ben készíttettek egyet ily felírással : K. K. HALASI REF. EKKLESIA 24
