Tooth János - Szilágyi Sándor: Kis-Kun-Halas város története (Nagy-Kőrös, 1861)
Bevezetés
6 1561-dik esztendőben a Paksi familia hamis kitétel mellett, mintha tudniilik Halas városa Csongrád vármegyében feküdnék '), ezen várost I. Ferdinand magyar királytól felkérte, de abból mint törvénytelen birtokos I. Leopold császár és király állal kiveltetelt * 2), a mely alkalmatossággal Pest vármegyének is meghagyatott, hogy a maga portái közzé való számlálásból hagyja ki. Lásd a nemes famíliának a város ellen folyó perében az S betűt és a 8-dik számot és a rejleklá- dában eredeti képen. 1643-dik esztendőtől fogva 1696-dik esztendeig, az akkor rendetlen időkben, ezen város is a török járma alatt nyögvén, az erősebbség és hatalmasság jussán Pest vármegye portái közzé számittatott és oda királyi adót fizetett. Lásd a nemes familia perében az X. V és CG betűk alatt való írásokat. 1657-dik esztendőben nádorispánvi adománylevéllel Agárdy András, Tornay Mihály és Cseh Mihály, Fejértó, Baiola, Rekettye, Füzes, Eresztő és Karapály halasi kun birtokokat magokévá tenni igyekeztek, de beiktató levelük nem lévén, törvénytelen birtokoktól elmaradlak. Nézd a nemesek perét a Q. betű és a 14. szám alatt. 3) 1659-dik esztendőben a halasiak Koháry István aranysarkantyús vitéztől, a füleki és széchéni várak főkapitányától oltalom-levelet nyertek a végre: hogy az ide lekóborló, nyúzó, fosztó, sarczoló, marháikat elhajtó katonák vagy más latrok ellen feltámadhatnak, azokat megfoghatják, a hová való lészen , oda küldjék, vagy ha magokat meg nem adnák, agyon is verhetik. Lásd a rejtekládában az eredeti véd-levelet. 1661-dik esztendőben ugyan Koháry Istvántól, az őket személyekben és jószágaikban háborgatok ellen újabb proteclio- nalist nyertek a halasiak. Nézd az originálist a rejtekládában. 1663-dik esztendőtől fogva az 1697-dik esztendeig szóló 31 darab magyar és 32 darab eredeti török levelekből (a ') Posfay megengedhetőnek hiszi, hogy Halas affiliálta magát Csongrád vármegyéhez. De a pert, melyre itt hivatkozás történik, nem találván meg a levéltárban, eldönteni a kérdést nem tudom. Ugyancsak Posfay emlékszik egy 101 éves tanúról, ki Halasnak 1566-diki pusztításáról vallott. A visszatérő lakosok a templom külsejét még épen találták. 2) 1692-ben Eszterházy nádor repraesentatiojára. *) Halas 1639-ig Vadkert pusztát mint tulajdonát bírta. A Paksi familia birtoka tehát — úgy hiszi Posfay — csak intra villamim volt.
