Tooth János - Szilágyi Sándor: Kis-Kun-Halas város története (Nagy-Kőrös, 1861)

Bevezetés

7 mini az ezekre lelt. csekély és homályos jegyzésekből ki lehet látni) ezen régi kun anyaváros részszerint a törököktől, rész- szerint más uralkodásra törvénytelenül ásítozó erőszakos em­berek által, folyvást és szerfelett nyomorgallatván, és a hely­telen helyekre való fizelgetésekre kényszeríttetvén, sokszor a török főemberekhez való folyamodását azért tette, hogy a maga, majd elviselhellen igáját, a mint lehet könnyeb­bítse, a kun birtokokba törvénytelenül ugratni igyekező ha­talmas embereknek pedig telhetetlen erszényeket, a békeséges megmaradásért, akarata ellen is töltötte, és méltatlanul gazda­gította. *) Lásd a leveleket a rejtekládában eredetiképen. 1673-dik esztendőben Hamar István némely halasi pusz­tákat s birtokokat, nevezetesen: Fejértót, Balotát, Rekettyét, Füzest s Eresztőt, mint praeteusive Tornay Mihály magvasza­kadt jószágát felkérte. Lásd a nemesek perét az N. betű alatt. 1684-dik esztendőben a felséges római császár és magyar király egyik hadi igazgatójától az őket sanyargatok ellen ol­talom levelet nyertek. Nézd a prolectionalisl a rejtekládában eredetiképen. 1686- dik esztendőben báró Svverlz, Szolnokvára com- mendansa 300 arany lefizetésére kény tel te a várost kemény fenyegetés alatt, azért: hogy azon két lovaskatonák itt elvesz­tettek , a kiket generalis Heisler regementjéből pro salva gvardia 1500 cautio mellett kikértek. Lásd sub H. fasc. 11. No. 10. in origine. April 17. Generalis Heisler részére fizetett a város 3000 Irtot. Nézd a II. alatt a 11-dik csomó 24-dik darabját. 1687- dik esztendőben Mensingh generalis kívánja, hogy a mely kifizetni való portiókat május hónapra kivetett; annak elengedése iránt hiába könyörgött a város Rabatin generális­nál : azért annak fizetését ne halasszák, hanemha katonai kemény exeeutiót tapasztalni akarnak, egyszersmind Farkas Ábrahámot akkori útilársával, a mikor a Farkas Ábrahám ökreit közel Dömsödhöz a generális Mensingh lovaival együtt ') 1643-ban megidéztetik Pest megyére saját maga által hozott halálos Ítélet végrehajtásáért. 1666-ben ugyan a megyén a porták reetificatioját kérte. 1647-ben Halasnak 4, 1668-ban 3, 1691-ben másfél s 1692-ben egy és egynegyed portája volt. 1678-ban újólag Pest megyére idéztetik, mert a szegedi basához folyamodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom