Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-11-17 / 92. szám

11 A I A S I l J J S A O v y iiibcr 17 ! ? utal ipők ványra és utalvány nélkül cipőházban (Vo't Kereskedelmi Búik épületében, Gavlik rőfös mellett1 Egy halasi zsidótól ismét megvonták az iparengedélyt Üzletnyitás 1 Magyaros zsinór készlet ; leányka, fiú, férfi kalapok és sapkák ; utalványnélküli cipők, nyakkendők, redikülők, erszények ; férfi és női fehérnemű; divat gombok, zsinórok, csipkék, hiroz*-s-k, szalagok, nő» divatövek A halasi tanyák egészségvédelme 1 vosért vagy szülésznőért. Általában vé­vé a járhatatlan utak a legfőbb akadá­lyai az egészségvédelemnek. Amig jó utak nem állanak rendelkezésére a ta­nyaiaknak, addig rendszeres és tökéletes egészségvédelemről nem lehet beszélni. A halasi tanyákhoz vezető utakon autó­val közlekedni lehetetlen, tehát még a j gépkocsival rendelkező orvosok se tud-1 nak eredményt elérni*. Újabban az orvo-1 sok autójukban kerékpárt visznek és ahol az autó megfeneklik, előveszik a biciklit és úgy próbálnak előbbrejutni a tanyák felé. De a rossz utakon kívül a telefonál­lomások hiánya is megnehezíti a tanyák egészségvédelmét. Hiszen ha kellő szá­mú telefonállomás volna a tanyákon, ak­kor némileg enyhülne a baj, mert nem kellene a tanyai embernek a hosszú utat megtennie a városba és igy legalább időt nyerne. Az időnyerés pedjg a gyó­gyításnál nagyon fontos. Az idejéoen érkező orvos sok esetben életeket ment meg. . i Tiaz élettel értesítjük az üzlet fel« inket Kiskunhalas és környéké« hoky e hó 0-én hétfőn aWeisz l^náctól átvet! fÜ>/*-r és ^ya rmtíi u iBgyxsrestiedesi kérjük a kartársak szives pártfogását, Hazafias tisztelettel : Patyi és Kovács nagykereskedők SZÍ n ház Az aranysárga falevél« cimü opeiet let pénteken mutatta be Balogh LászU színtársulata. A nagyszerű együttesig ki keil emelnünk Bakó Ancit, akjt mé| soha se láttunk ilyen jónak. Kar .ay B«)s ke, mint mindig, most is megmutatta hogy nincs olyan szerep, amit müvGz tökéletességgel ne tudna eljátszani. K;st Tóth Kató dekorativ jelenség volt. A darabot szombaton és va árnap is mejf ismételték zsúfolt házzal. Hétfőn pethes Ferenc vendégjátékai val a Tokaji aszú került szilire ragvogé szereposztásban. Pethes Ferenc mini Krajcár Jani, elemében volt. Még a pesti színpadokon se láttuk őt ennyire szív­vel lélekkel játszani. De megérezte ezt a közönség is. Taps zúgott fel taps utá» minden jelenésekor. Méltó partnere volt Karsay Böske. Tánca magával lagadott mindenkit. Művészien finom játékával tűnt ki Bándos Anny. De akit talán leg­elsőnek kellett volna megemlítenünk, az BaKgh Lászlóné volt. Játéka versenyzett Fedák Sáriéval. Bakó Anci elragadóan kedvesen alakította a kitagadott leány szerepét. Solymossy Zoltán, a halasiak! kedvence felülmúlta önmagát. Mű. észica) játszott Márkus Ferenc, aki egyben a darabot is- rendezte. Külön dicséret il­leti Balogh László színigazgatót, amiért színháza számára a legpazarabb díszle­teket szerezte be. Bihari Zoltán, mint bonviván, a darab egyik főerőssége volt. Eleganciával, öntudatos, kellemes mozdulataival viharos tetszést aratott. Németh Józsefről kell még elismerőleg nyilatkoznunk. Ez a lobogó hajú fiatal szinésztehetség még sokra fogja vinni. Varga Gyuia, mint mindig, harsogó ka­cagást váltott ki a nézőtéren hifmoros alakításával. Annak ellenére, hogy a darabot úgy színpadról, mint filmről a halasiak már régen ismerik, olyan for­ró est volt, amilyenre senki se számí­tott. Ma, kedden kerül színre a »Hazudj nekem« cimü vígjáték, mely egyike a legszellemesebb daraboknak. Szerdán közkívánatra a »Párisi Ex- presst« megismétlik. Csütörtökön fél- helyärakkal »Alexandra« kerül előadásri. Pénteken mutatja be a szintársuiat min­den vidéki színpadot megelőzve a »BoK ronkay lányokat.« Á magyar lea gy«gyhatása felülmúlhatatlan A magyar teafogyasztás nemzeti ér­dek! Nemcsak abból a szempontból, hogy csökkenti a Távol-Kejetrői import tált tea fogyasztását, hanem abból is, hogy növekedésével arányosan gyara­podik a rászorultaknak juttatható tej- mennyiség. Megállapított tény az, hogy a magyar teának gyógyhatása nagyobb, mint az ázsiai teáé. Ami az izét illeti, az: éppen olyan zamatos, mint a másik, csak kissé szokatlan. Ha tekintetbe vesszük: azt, hogy a keleti teát hazánkban mind­össze 250 év óta ismerik és az első idő -ben büony sok mindennel ízesítet­ték, iKgy élvezhető legyen, akkor föl­tételezhet ő, hogy nemzeti érdekből a magyar ember szívesen lemond a kül- föieii tea íogyasztásának szokásáról és' helyette az illatos magyar teát issza már csak azért is, hogy több tej jusson az: aggoknak, b-tegexnek gyermekek­nek. j 15106-—1942. sz. Hirdetmény, tá- tesitem a lakosságot, hogy, a fehértói szokásos erdőkiyágás> illetve kitemielés tiov inner 23-án r eggel 8 órakor a szo- ivao^ mó .»on a helyszínen lesz kiadva. Kiskunhalas, 1942 ti'ov. 14. Polgármes­ter megbízásából: Sándor József s. k, városgazda. Kulcsár Imre kárpitos és hutorke reskedő Kossuth Lajos uccui cégtábla íját mull hét óla hiába keresik Halas zsi | dajai. Le kellett venni a cégtáblát, mer ! dacára jóhang/ásu nevének?, se honpol 1 gárságát, se illetőségét nem tudta iga ■ zolni. Ki vájjon ez a Kulcsár Imrei ; Megmondhatjuk: Fleisch! Samu mos \ toll a fia! F$ van-e Halason valaki, ak I ne ismerné Fleisch! Samut? Nyolcvar : éve dirigálja ez a Fleisch! Santa a ha as, i bútoripart. Hiába hadakoztak ellene i t keresztény bútorkereskedőik, nem tudtál* ( ártalmatlanná tenni, mert mindig talál' j egérutat. Négyszer ment tönkre, de min j dig talpra állt. A butorkereskedésc igj I vándorolt egyik zsidótól a másikhoz [ Legutóbb mostoha fia neve alatt virág j zott az üzlet. Amikor Fleiscbl Samu ne j szét vette, hogy mostoha fia lába alól is | kihúzzák a gyékényt, fogda magát és I egész raktárát Engel József zsidónál ! adta át. Kulcsár Imre, amikor cégtáblá : ját levette a falról, már átmentett az üz­letéitől az utolsó s/ruí.'|ládáig minden bútordarabot. Fleisch! Samu szellem- keze irányította Kulcsár Imrét, mint aho gyan most irányítja Eagcí József zsé- diót. Ez w Samu, ahol csak' tchetie, ár | tani igyekezett a keresztény iparnak.! Befolyásával, összeköttetéseivel úgy-j j szólván egyeduralkodója volt a halasi. ! butorszakmának. Szerencsére a halasi i keresztény kárpitosok és bútorosok sok- (kai erősebben fogták’a gyeplőt, sem- | hogy ki lehetett Volna ütni őket a nye- í regből. Hiába" áskálódott ellenük Samu, ! hiába prüszkölt, kapálózott, rugdalko- j zott — eredményt nem tudott elérni. j Kulcs ár Imre iparengedélyét a ha­tóság megvonta, de butorraktara olt dí­szeleg tovább Engel zsidó kirakatá­ban. Ficischí Samu tehát a sóiét háttér- ! ben tovább űzi kisded játékát arról ál- | modózva, liogy egyszer majd eljön az ő ! ideje is. Hogy is mondta Vörösmarty: I »Ábrándozás az élet megrontója...« KÖZÉLELniEZÉS! 1ÜM —*sj HÍREI |r— Értesíti a hivatal a város lakosságát, hogy a kijelölt szappan kiskereskedők a szappan elosztását megkezdték. Fii fenkint és havonta 10 dkg. mosószap­pant osztanak ki. Mosószappanban csak az ellátatlanok részesülnek. A kiskeres­kedő köteles az általa eladott szappant a vásárlási könyvbe bejegyezni, a szap­panról elosztási jegyzéket vezetni és azt minden hó végén a hivatalnak elszámo­lás végett beadni. Baromfi kereskedéssel 1943 február 1. napjától csak kijelölt kereskedők foglal­kozhatnak. A baromfi kiskereskedőket a polgármester javaslata alapján a tör­vényhatóság első tisztviselője jelöli ki. A kijelölt tojás nagy- és kiskereskedők kijelölés nélkül is árusíthatnak barom­fit, amennyiben üzletkörük baromfinak árusítására kiterjed. 1943 február 1.-től kezdve baromfi vásárlásával csak az a kereskedő vagy vásárló foglalkozhat, aki a Magyar Baromfikiviieli Egyesülés sorszámozott arcképes igazolványával van ellátva. Őstermelő Budapest Szé­kesfőváros területére — a bízott liba és kacsa kivételével — a saját gazdaságá­ban tenyésztett baromfit, a Budapest- környéki helységek területére pedig a saját gazdaságában nevelt sovány libát és kacsát árusításra — de csak nyílt vá­sártérre — beszállíthatja. Azt, hogy az őstermelő saját gazdaságában tenyész­tett baromfit kíván az említett területek­be szállítani, a gazdaság helye szerint il­letékes községi elöljáróság által kiállított igazolvánnyal kell igazolni. A szállítási korlátozások nem vonatkoznak legfel­jebb egy pujkának, vagy két darab tyuk- ínak, vagy négy darab csirkének kézi poggyászként, vagy postán való szállí­tására. Budapest Székesfőváros, vala­mint Budapest környéki helységek te-1 rületén, továbbá a később kijelölendő egyéb helyeken libát és kacsát fogyasz­tók részére egészben forgalomba hozni nem szabad. A két hónaposnál fiatalabb és 15 kg.! élő súlyt el nem érő szopós malacból ki­termelt malachúsért és a vágott malac melléktermékeiért felszámítható fo­gyasztói árak Kiskunhalasion a követke­zők; A vágott malac egyben, belsőszer­vekkel kgként 5 P, malachius" a nyilt áru- sitási üzlettel rendelkező husiparosok- j nal szokásos1 darabolásban, a benne lé­vő csonttal' 5 P, malacfaj, farok1 1.70 P köröm, láb 1 P, sült malachius 7 P, máj és nyelv 2.50 P, vese-velő 2.50 P, tüdő szív, lép 1.70 P, .csont 50 fillér, egyéb malac termékek 90 fillér. A füstölt ma­lachús legmagasabb ára 20 százalékkal magasabb a nyers u.c^achus' megállapí­tott áránál. A füstölt és főtt malachús' legmagasabb ára 20 százalékkal maga-! sabb a füstölt malachús áránál. Elveszett I. 1702. sz. zsirjegy, cukor­jegy és petróleum utalvány, ii. i960, szó cukorjegy, zsirjegy és kenyérjegy, IV. 1009. sz. kenyérjegy, I. 910. a) kenyér- pótjegy. Bales Vendel Zsana 201. sz. alatti lakos és Egri Lajosi vásárlási köny- j§. A hivatalvezető szobájában átvehe- J|k: özv. Gazdag Móricné, Herceg ist- |pin, Budai Lajos és Vass Benő élel- Pfzési jegyei, juhász József, Varga Sj, W Juliánná vásárlási könyvei. I 1941 januárjában a Stefánia kiskunba Iasi fiókszövetsége beolvadt az Orszá gos Egészségvédelmi Szövetségbe. A cél: hazafias, erkölcsös, egészséges és szociális gondolkozást! társadalom neve­lése. A szövetségnek vannak örökös, alapitó, rendes és pártoló tagjai. Élü­kön dr Kát bon a Mihályné áll, aki fá­radhatatlanul dolgozik a magyar anyák és gyermekek megmentéséért. Az orvosi felügyelet dr Bajusz Mihály tiszti fő­orvos kezében van. Dr Keresztes B. főorvos és dr Rupnik János kórházi főorvos a tanyákon végzik egészségvé­delmi munkájukat. Az Egészségházban három Z-öIdkeresztes védőnő teljesít ál­landó szolgálatot. A védőnők a gyer­mekágyas anyákhoz még a legtávolabbi tanyákra is ellátogatnak. — Mennyi anya jön ide a fogadó­napokon? — kérdezzük a ^öldkeresztes védőnőt. — Átlag busz-huszonöt. Ezeket rész­ben tanácsokkal látjuk el, részben in­gyen gyógykezelésben részesítjük. A gyerekeket hat éves korukig gondoz­zuk. — Mi okozza a mostanában fellépő bélhurutot? — Az íamyaíej táplálás hiánya. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a mesterséges táplálás a legtöbb esetben bélhuruthoz vezet. Rendkívül fontos te­hát, hogy a csecsemő egészséges anya- tejen [egyen táplálva. Amelyik szülőnek ez nem áll módjában, mi ingyen dajkát eszközlünk ki a számára. — Mennyi tehéntej kerül ingyen ki­osztásra? — Évente 18 millió liter tejet utalunk ki a szegénysorsu anyák között. Ingyen cukrot körülbelül ötszázezren kapnak évenként. A kiutalás előzetes orvosi vizs­gálat alapján történik. A város és a Z..öldkcreszt legnagyobb gondját a tanyák egészségvédelme ké­pezi. A szétszórtan, egymástól ellátba- tatlan messzeségben álló tanyák egész­ségügyi központosítása rendki*, ü nehéz. Különösen ilyenkor, őszi esőzése*, ide­jén látszik megoldhatatlannak a tanyá­kon sínylődő betegek s.I.lils' gyógyí­tása. Csak Piriét és Gőbölyjárá^t s ke. üli eddig némileg központositani. A lauern bábák a rossz utak miatt nehezen köze- lithetők meg, miért is a szegén} tanyai ember inkjájbbi a város tet megy or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom