Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-11-17 / 92. szám

foveftnb'et* 17, kedd HALASI UJSÄÖ Hogyan harcolt régen Oroszország a zsidók ellen Rettenetes Iván, Nagy Péter és I. Katalin cárnő hozták meg az első erélyes intézkedéseket a zsidó beszivárgás meggátlására ! Európa egyetlen országában sem >lvan régi a zsidók befolyása, mint Oroszországban. A zsidóság aknamlnnká- a ezer év alatt rendszeresen aláásta a birodalmat, hogy végül a boilsevizimiis lármába kerüljön ország és nép. Már a )él Oroszországban élő kazároknál ott aláljuk a zsidókat, akiknek sikerült vál­ásukat is ráerőszakolni erre a népre. <ievben a XI. és XIi. századok folya­min többször lázongás tört ki a zsidó­ság ellen, a zsidók negyedét néni' egy­ezer felgyújtja a ki zsákmányolt nép. Zsidó vámszedök Néhány kiévi fejedelemnek' pénzre ran szüksége és’ jogokat a:d a zsidóknak, fe Monomac hl W1 a d i m i r minden zraelitát kiutasít országából. Halála után jersze visszáson^olyogna'k, behálózzák B e g e 1 ] u b s zki A<idrej nagyherceget, aki hivatalosan is megengedi a vissza­térést. Életével fizet érte, egy zsidó, összeesküvést szervez ellene, ami a feje­delem meggyilkolásával végződik. A XIII. században tatárok árasztják el egész Oroszországot-. Az »A r a ny Hor­da« Lengyelországig terjedő birodalmá­ban zsidók1 lesznek a yáfflszedők és adó­behajtók, kedvenc foglalkozásukat a legnagyobb örömmel végzik. Később Not gór ódban tűnnek fel Mó­zes fiai. Rettenetes \ v á n azonban megtiltja nekik a moszkóvíta birodalom­ban való tartózkodást. A Rui'ik.hiáz letű­nése után általános zűrzavar uralkodik az országban, alkalmas talaj a zsidóknak üzérkedésre. Mihály, az ejső Ronlaiiov- családból való cár alatt m|ég óriási a be­folyásuk. Utódja, a »békés« AlCxG kény­telen őket Moszkvából kiutasítani. Nagy bétér nem titkolta zsidóellenes érzéseit. Egyik rendeletében ezt olvas­hatjuk; »Inkább akarom magam előtt lát­ni a mohamedán és pogány vallások képviselőit, mint a zsidókat. Zsidóknak tulajdonában sem lakás, sém üzlet nem lehet, bármennyit próbálkozzanak is és' még ha megvesztegetik hivatalnokaimat, akkor sem.« „Krisztus ellenségei“ De hiába mindéül rendelet és parancs, állandóan beszivárog a kiválasztott nép. I. Katalin 1727-be,n ukázzal tiltja :eu aí zsidók beutazását. Erzsébet cárnő meg­ismétli ezt a rendelkezést. A szenátus közbeveti, hogy a zsidók jelenléte »na­gyon előnyös a kereskedelemre«, mire a cárnő saját kezű leg írja a szenátus be­adványára; »Krisztus ezen ellenségeitől semmiféle előnyt nem akarok!« A XIX. században felderül a zsidóság hajnala. A »liberálizmius és ha’adás« szá­zadában a »szabadelvű« eszmék terjedé­se folytán egyre jobban befészkelődnek a zsidók1 Oroszországban. A titkos for­radalmi aknamunkát egy évszázadon át zsidóik irányítják és s'zitják. A jobbágy­ságot fel szabadító és számos reformot lelrendelő II. Sándor ellen intézett me­rényletet Londonban ülő zsidók szerve­zik meg. A tettesek megtévdycdcít oro­szok, akik akaszt ólával bűnhődnek. A cár meggyilkolását pénzelő Goldberger, Zuckermann és Liebermann urak persze büntetlenül élik tovább életüket. A földalatti munkát tovább folytató forra­dalmár szervezetek vezetői pedig a kö­vetkező hangzatos nevű zsidók: Nathan- sohn, Leiser, Friedensohn, Aisig és Zunde'fevics. , ; | , i ; | Zsidó forradalmár A századforduló idején már az egész liberális sajtó a zsidóság kezén van'. Zsidó agitátorok dolgoznak és izgatják tüntetésekre a népet, eljön a »véres va­sárnap« 1905 január 9-én, ugyanez év őszén Pétervárott ül össze a tanács, — amelynek elnöke a zsidó Noaar. Szívós tevékenységigei furak0dik be mindenho­vá a zsidó forradalmárok serege, lázitja és aláássia a talajt, hogy végül az általá­nos összeomláskor könnyű szerrel ra­gadja magához azt a hátaimat, amely­hez egy évezred aknamunkája juttatta el. Ez bolsevista-zsidó hatalom fenye­geti .az egész keresztény Nyugatot, —^ amiig Európa hős katonái végleg! le nem győzik a vörös uralmat. ( , , j Olvasta-e Ceylon szigetén vád az »Éva aldrafája?« így neveznek ugyanis égy ott honos fát, melynek gyümölcsei az almára emlékeztetnek. Az almák 'ki- vülföl narancssárgák, belülről pedig skarlátvörösek. Kívülről különös', hiara- pásszerü bemélyedés látható rajta. Va­lószínűleg ez a körülmény, továbbá a gyümölcs rendkívüli nedvdussága kész­ítette az embereket arra, hogy ezt az almát tartsa a »tiltott gyümölcsnek.« ... Németországban is vadon nőnék az orchideák? Az Eifel-hegységlben 30 különböző fajta orchidea nő. Ezelőtt ha­talmas mennyiségben árultak orchideát a koblenzi és tried piacon. Ma már azonban majdnem teljesen kivesztek. ...hogy Bolíviában van a világ legt magasabban fekvő vasútvonala? Egyes helyeken a vasútvonal a tenger színjé­től számítva 4880 méter magasságban halad. ...hogy Japánban sikerült'egy olyan sely ember n yófajtát ki termeszteni, amely mindenféle levelet megeszik? A »Tas- sar«-hernyónak ez a tulajdonsága külö­nösen az európai selyemherhótenyész- tők szempontjából bír óriási jelentőség­gel, akiknek' eddig1 az eperfalevél elő­teremtése okozta a legnagyobb5-gondot. ... hogy az úgynevezett »tüdőh’ak »nyári álmot« alszik? Ez az Afrikában, Ausztráliában és Délameríkábán élő hial- fajta nyári szárazság idején, amikor a viz, amelyben a hal él, kiszáradással fe­nyeget, befurja magát az iszapba, hogy a" hidegebb idő beálltáig »nyári álmot« aludjék. ...hogy Vadnyugaton a s ün disznót az »eltévedt emberek tápláléká«_nak neve­zik? Amikor a vadonban eltévedtek', - ugyanis ellőtték utolsó töltényüket, nem' marad számukra más hátra, minthogy süiíidjsznóbussaí táplálkozzanak, mert ezt az állatot husánggá! is agyon tudják! verni. A sündisznó busa egyébként a házinyui húsának jzére' emlékeztet. Fent említeti ok miatt a sündisznót írem pusztítják, noha ez a fák kérgének lerá­gásával óriási károkat okoz az erdősé­gekben. naiHMiiiimiiHiiI mm ............................ II1111111111111111 M M emir uapH, magyar emDör vagyok! Őszi verőfény ömlik szét a tájon. A macskaezüst ug’y csillog a csengőiéi ho­mokban, mintha csak a júliusi melegtől izzanának az őszi szántások, kopár tar­lók és kukoricaföldek. Pedig már sárga és piros halotti ruhába öltözött a határ. A jegenyéken ritkul a tevéi s az akácok is herVadtan, sápadtan susognak és inte­getnek búcsút a távozó nyár után. A kÖvasut mellett csárda. A csárda mellett fagázas malom. A malom végén zöld tábla. A táblán ez a felírás: Hombár-al- bizományos. ) I : A Homibár-albizományos ajtójában félcsipejü homoki parasztok pipázgatnak a szemükbe lógó csula kalap alatt. Né- hányan az »akácfa« hűvösébe húzód-, üak s ott kártyázzák' vni|eg a világ sorát. A »kruinpliröndöletöt«, kukorica árát, gabonalapot, — szóval az afféle jókat, amit a kinti népnek adhat a mostani vi­lág. A malom körül szekerek álldogál­nak. A szekereken zsákok, a zsákok­ban napraforgómag. A korcsma ud'va- rán is hatalmas halom tányérba.buga áll. A oséplést várja. Soha az életben nem virított a tanya viliágban alnnyi sárga napraforgó Virág, mint az idén. Es most válik ej, hogy mi lett az erekfné- nye az »0 f a j c s a t á 11 a k.« Most ves'zik át a Homlbár-bizományo>sok a »ricát.« Betérünk a csárda hűvös fvójáb'aj s ott várjuk, am|ig a nemzetes asszony, már­mint a vitéz csendőrtiszthclyeítésből lett pusztai csárdás1 felesége, — elkészül az­zal a kjs h j r t e I e n h a ffl a r j ó v a í, _ amit ebédí-e kapunk. Egy utkaparó, meg néhány gazda issza az egyik asztalnál a három deciket »t i s z t á 11.« Márhogy szódavíz nélkül. A söntés1 előtt karika- Iábu, apró emberke áll. Kezében a há­rom d:eci tisztán. Hóna alatt a lóderitő, vagyis a lengenájdnyejü ustor. Szőrös majomember, fakó kalapban, avítt gú­nyában, paszurral pucolt, pörgeorru, fordítottbőr csizmában. Nyilvánvalóan egykutyás homoki gazda lehet, vagy árendás a város földjén. Olyan alaposan el van gazolódva, hogy alig á;U a lábán, csak imbolyog, mint őszi szélben az árva nádszál. A szemei akadoznak, a »három deci tiszta« felit már kilötyög- tette, Híjért a hagy imbolygásban nem ta­lálja a száját a híögyösen kipödröft ba­jusza alatt. Végre miegtámasZkoclik a falnál, fölhajtja a három décit, fizet és ki támolyog az ajtón. Kis idő múlva utána megyek, akkor látom, hogy az én egykutyásom ott ölelgeti a soffórunkét a »tökéletös« utón. »Azt mindenkinek illik tudni, hogy a csengelei pusztán a köves utat tiszte­lik a tökéletös útnak. Szóval az cgyku- tyás ölelgeti a soffőrt és ekclcsukló han­gon magyaráz; — Kemény embör vagyok, magyar embör vagyok! — Na — azt rdondja a soffőr —, az ábra nem azt mutatja. Nem nagyon ke­ményen áll kend a talpán. Cugszfirer vótam ám én... — ÉdŐs uram — hadon ász az egyku­tyás a motoros embör orra alatt —, cugszfirer vótam én a másik háborúba... H'k ... hk ... ha neköm idteaunák a szu- ronyf, mögönnék én most is negyven muszkát egy fröstökre ... hkl... hk ... A malomtól egyloVas kocsi áh elő. A deszkaülésen tizenötéves forma, meszté- lábas surbankó. Megállítja a vén, so­vány lovat, aztán odaszól az egykutyás- nák; * ; I , i J _ j ) — Gyüjjön mjá, édösapám! — Ráérünk, — jnt hátra az öreg. Az­tán tovább magyaráz a sofíőrnek: Mögfelelök én még száz . muszkának, mer magyar embör vagyok, kemény ern- bör vagyok'... hk... hk... Mondóm a gyereknek; — Vidd1 lmjár az apád az árnyékba, mer fölforr benne a bőr oft a napon. BAKIINCS utalvány nélkül fatalppal 19 pengő, 25 30 pengő Szabó cipőház (Volt Kereskedelmi Bank épületébe«!, Gavlik röfös mellett) — Hát — azt mondja — nem én vele. Ricát adott el, aztán mast pl Van vefe. {» — Máskor is szereti a bort? — Szeretni szeretné, de nemigön ta­lálkozik vele. — Aztán megint aa felé fordul: — Gyüjjön má, édösapftrn! Mögálljon csak, majd szorul kend, csík mögtudja édesanyám'... Elterült, mint a béka ^ Az egykutyás' megfordul; néhányat; lép a kocsi fejé, aztán elterül a csiöáJf ut porában. Hát végleg elfogta a buzgód, ság az öreget. Látván a gyalázatot, odá- ballag a csárdás |iS. Megmarkolja az egy- kutyást a szétágazó sánál, meg a galléri jánál s úgy fU hajint ja a kocsiderékba, mint a zsákot. E művelet közben kifor­dul az öreg zsebéből a buksza és kihull belőle négy-öt darab százas, meg így marék aluminium pénz. Amíg a korcs- máros összeszedi a pénzt, az egykutyás föltámaszkodik a kocsioldalra és újra magyarázni kezd a benzinlovak kocsi­sának : 1 ! '1 ! í — Mert, kedves uram... hk... ma­gyar embör vagyok ... magyar állami embör Vagyok hk... hk... Aztán szónoki páthosszal, a saját be­széd étül megindultan könnyezve, igv folytatja; — Amit a magyar föld mögteröin, azt én mögterrnelöm... hk... hk... Hűn a bukszám? A. korcsmáros belsőzsebébe teszi a bukszát, de az egykutyás előrántja és a soffőr felé lobogtatja a százasokat: — Most is kaptam öt százast a rácié, tegnap is hoztam, hónap is hozok... hk ... hk ... mer, kedves uram', magyar embör vagyok, kemény embör vagyok... aztán, ha mögaöják az árát, mögterníí- Iök én mindönt. Mert neköm is van ma- gamhó való eszöm ... hk ... hk... A péz beszél, kedves uram), a péz.,. hk.,. nemi a tropa-banda... A surbankó ekkor a Vén ganióra csa­pott a ló bizonysággal s a kocsi nagy port verve elviharzott. — Ejnye, ejnye — csóvágatta a fejet a korcsmáros —, hát az olajcsatával csak. jól járt Bagi bácsi, mert biztosán kap a ideáiért vagy ezer pengőt... De nem tudom, hogy lesz nfajd a piszk'a- f a c s a t iá b a n, az Ágnis nénivel... LAKATOS VINCE Üzletátlielyezés I Tisztelettel értesitem a nagyérdemű közönséget, mii üzletemet l. im ifi-án megiliotlam a volt Farkas órás heiyén, Gazdasági Bank épülstébBR City drogéria «ellett, hol a legmagasabb igényeknek megfelelően szolgálom ki az igen tisztelt vevőimet. Hazafias tisztelettel: Puskás István 1 -1 ü c.:pész és cipökercslce«?« Halasi Takarékpénztár Régi halasi ember régi pénzintézettel dolcrozik «eneulnlynsít iilcsiiökt Legelőnjösefeb feltételek Semminéven ntYeieadŐ Mellékköltséget Ierel vési költség gtb.) nem számít f - Betéteket a. legkedrezőbb kamattal gyömölcr * s asokat falmondás nólktl azonnal Tisr**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom