Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-06-02 / 44. szám
június 2,. kedd HXLASI ÜJSXQ 3. oldal A három körtefa legendája Az elátkozott homok aranyhomokká vált Nyolcvanki» lene esztendős korában hunyta le szemét örök» álomra Szathmá- ry Sándorné ne= mes Pethó Juli« ánna. Nevét, si« kerekben gazdag életét sokáig em* * legetik majd a kétvízközi arany» homokon. A Kiskunságban, a roman» tíkus pusztai történetek hazájában, a legszebb legendát talán* ők írták bele a futóhomokba a pontosan harminc esztendővel ezelőtt elhalálozott férjével, néhai Szathmáry Sándor gimnáziumi tanárral. A Szathmáry név a Kiskunság' nagy sorsfordulóján bukkant fel s talán minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ennek a házaspárnak az élettörténetében benne van mindaz a gigászi munka és példátlanul erős akarat, amely a >>si- Valkodó hotho’k magyar Szaharájának jókora darabján virágzó szőlő és gyümölcskultúrát teremtett egy félszázad alatt. Az a nagy tanulság' pedig, hogy a Duna 1'iszaközének hullámzó futóho- moktt ngere nagy akarattal, kit ártó munkával és — egy kis anyagi megalapozottsággal, mindenütt aranyat termő, dús vidékké válhat, feltétlenül Szathmáry Sándorok példájából domborodik ki a legmeggyőzőbb bizonyossággal. Nagy intő példa ennek a családnak az élete, amelyre különösen most kell az egész országinak, fölfigyelnie, amikor a magyar mezőgazdaság uj évezredének megalapozása, a milliárdos mezőgazdaságfejlesztő törvény végrehajtásának megindítása előtt állunk. A homoki kultúra egyik bölcsője Felsőkistelek- puszta mintegy 8 10 ezer holdas darabja a halasi határnak. • Köves ut, vasút csak a puszta keleti szélén halad s igy a természet örök rendje szerint Felsőkistelek óiiási határa a széllel vándorló, kopár buckák: kutya- tejes, iglieeiiiskös járások és serevényes, kócos nyárfacsoportok kietlen világa maradt a legnagyobb résziben. Ahogy .mondani szokták: a dalos madár is sírva száll át e vigasztalan világ fölött. De a puszta keleti szélén, ahol most fehér barkák pilléivel havazta be a ny-ár- faerdők alját a tavaszi szél, a legszebb gyümölcsöket és szőlőket láthatja a pusztajáró ember. Sötéten bőlinrgató jegenyesorral körülvéve itt találjuk meg a város homoki kultúrájának egyik bölcsőjét, a Szat hm áry-birtokot. Mert mindaz, amit ma az elátkozott homokból aranyhomokká lett halasi pusztákon látni, jórészt ennek a birtoknak a példa- mutatásából fakadt s ha ezer és czeii élet gigászi erőfeszítése, ezer és ezer halasi magyar véres verejtékének árán jóit is létre, végeredményben sokaknak S'z. á t h ni á r y é k példamutatása adta hozzá az erőt és a hitet, lit él és virágzik még ma is az a három körtefa, ámeiy a S z a t h m á r y-családnak félévszázad alatt milliós vagyont hozott, a városnak pedig egy olyan gyümölcsfajtát adott, amely nemzetgazdasági jelentőségében 1 2 évtized alatt- túl fogja szárnyalni a kecskeméti barackot. A három körtefa legendáját magától Özv. Szathmáry Sándornétól hallottam néhány évvel ezelőtt. Az idős matróna élete utolsó napjáig rajongó szerelmese volt a. földnek. Fia csak ,egy napra meg kellett válnia a tanyájától, már nyugtalan volt, nem találta helyét. A földi, a gazdaság szeretetét talán szépapjától örökölte, nemes felsőtapolezai Zsény Jánostól, akit 1836 ban I. Férj. d i n á n d császár a mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett országos érdemeiért emelt nemesi rangra. A Zsény- családban azóta mindig hagyomány volt a föld szereti te. Szathmáry Sándor volt gimnáziumi igazgató is a földtől indult el. Apja halasi kisbirtokos volt s a tanári diploma nem szakította őt el a földtől,' •hanem inkább közelebb vitte hozzá. Tudatosan, kiművelt fővel és állandóan gyarapítóit mezőgazdaság! ismeretekkel tért vissza Szathmáry Sándor, a tanár, ahhoz a homokhoz, amit ősei századok hagyományai szerint •csak a birkával járattak, vagy meddőn hevertettek. Szathmáry Sándor érezte, tudta, hogy kincs, óriási kincs van a futóhomokban, csak meg kell találni a kibányászás módját. És élete céljául tűzte ki, hogy a homok helyes kihasználására fajtáját megtanítsa. Ehhez a munkához Pethő Juliannában, feleségében-, -olyan . segítő - ■ társat kapott, aki a régi halasi uri-birtokos csai- ládok nemes hagyományaiban nőtt fel. Egyszer a nagyanyja cseléd nélkül maradt a birtokon. Az akkor tizenötéves Pethő Juliánná ■ meghallotta a nagyanya siránkozását, hogy elment a cseléd és kenyér nélkül maradtak az aratók. Mikor a nagyanya aludni meint, ő hozzálátott a dologhoz é s hajnalra huszonkét kenyeret bedagasztott, berakott és kisütött az arai óknak. Semmijük sem volt Amikor férjével fiatalon összekerültek, a tanári fizetésen kívül semmijük sem volt. De élt bennük a földszerzés olthatatlan, ősi vágya. $ z a t h m á r y Sándor folyton arról beszélt a fiatal asszonykának, hogy micsoda kincseket lehetne kihozni a homokból a gyümölcs- termesztéssel. És estéről-estére arról álmodoztak, hogyan szerezhetnének csak egy akkora darab homokot, amit egy bárányfelhő árnyéka betakar. Az. asz- szony maga végezte a háztartási munkát, takarékoskodott és kosztos diákokat tartott. Így szerezték meg az elsői hold homokot. Azután a fiatal tanár és felesége a kis birtokon töltölte minden szabadidejét. Szőlőt,- gyümölcsfát ült ettek, oltottak, szemeztek, metszettek, kötöztek; mindent maguk és mindent ketten. A derék kunok abban az időben még nem sokra becsülték a gyümölcsöt, de abban sem ők voltak a hibásak, mert nem lehetett értékesíteni. Csak néhány odvas alma- és szilvafát tartottak a szellőikben, hogy -hasszükségre legyen. Olyanok is akadtak, akik lemosolyogták a tanár urat, hogy »na, sok pénze lőhet, beleszórja a homokba.« Szathmáry ék azonban dolgozgattak tovább. Csemetekertet létesítettek: és annak a jövedelméből folytatták lépésről lépésre a homokon való hon fog lalást. Körülbelül ötven-ötvenöf észtéin dővel ezelőtt szerzett Szathmár'y Sándor valahonnan három szál kieferkörte csemetét, özv. Sza i h m ár y Sin- dörné már nem tudta megmondani, honnan származott a három csemete, hogyan jutott a férje hozzá, de az bizonyos,. hogy a kiefer amerikai fajta. Éppen beiratások' voltak, a három, csemetét Szathmáry né ültette el a felsőkiste- Itki birtokolt s ő oltogatoit azokról más körtefákba. Erről a három csemetéről nevelték azután ezrével a kiefer iákat s magúknak lassan 10 holdas területet telepitették be vele. Természetesén ' rengeteget eladtak a szomszédoknak és a példájukra felfigyelő más gazdáknak is a piacon. : Ömlött a pénz . . Szathmáry Sándor felfogása az volt, hogy a gyümölcsöt csak úgy lehet jól értékesíteni, ha egy fajtából nagy tömeg van. És ez a számítás bevált. íQ12 ben bekövetkezett halálakor már az or- exportőrje versengett a felsőkisteleki kieferért s a világháborús konjunktúrát a minden porclkájában gazdálkodásra termett özvegy, kitünően ki tudta használni. A tiz hold kiefer valósággal ontotta a pénzt és a huszas évek elején özv. S z a t h itt á r y"Sándorné már közel 1C03 holdas birtokot szerzett. Hamburgba, Londonba egész vonatra való kiefert szállított egy-egy őszön a hónapokig hűtőházi tárolás nélkül elálló, befőzésre kiválóan alkalmas, óriási körtékből. A harmincas évek derekán, amikor a magyar mezőgazdaság a legsúlyosabb válság esztendeit élte s a teljes virágában levő;»szabadkereskedelem« olyan nevetséges árat fizetett a magyar gyümölcsért, hogy a gazdák inkább a jószággal etették fel, vagy a fa alatt hagyták el rothadni, özv. S z a t h m á r y n é egy-egy őszön 35.000 -40.000 pengőt árult a tíz holdon lévő 4000 körtefáról. Mert nem hiába nevezték a kiefert »millióskörtének«, valóban a leghá'ásabb gyümölcs. Az öreg fákon 5 6, sőt 7 8 mázsás termés sem ritka és a kiefert különösebben gondozni, permetezni nem kell. A fa szívósságára jellemző, hogy .az első három kiefer-fa még ma is él és évről-évre dús termést hoz a felsőkig- teleki birtokon. Hogy a mostani gyümölcsárak mellett csak közepes termés esetén is mit hozhatott az egykori futóhomok özv. Szathmáry Sándornénak, azt csak sejteni lehet, de a valóságban senki sem tudja. Egy magyar élet hőskölteménye . Ha özv. S z át hm ár. y Sándorné és férje nem törekedtek volna mindenkor arra, hogy az általuk meghonosított kiefer-körtét a gazdák minél többen és minél nagyobb számban használják fel a poszahomokok értékesítésére, életük munkássága, amelynek eredménye a három szál körtefából támadt ezerholdas birtok lett, akkor is messzivilágitó fáklyaként kellene, hogy Ott lobogjon mindazok előtt, akik a Kiskunság mpg ma is. kopár, kietlen, óriás tájain gazdaság kultúrát teremteni hivatottak. De Szathmáryék példamutatása nyomán a halasi homok száz és száz holdján ontotta már az áldást pár évvel ezelőtt a kisebb1 nagyobb gazdaságokban a sok tízezer kit-f er-körtefa. Ili Öxemágak kiépítésére, uj üzemekhez szükséges épületek A emelésére, meglevő épületek felújítására, tehenészet szervezésére, állatállományok kicserélésére 2—15 évi időtartamra, úgynevezett ^köxéple járatú“ kötelezvénykölcsönöket folyósít. lalasi Népbank és Hitelszövetkezet IÜ Ezen kölcsönök utáa utéiagos évi 4'ja%-os kamatot kell fizetni, váltót adni nem kell I Ifi! • A m. klr. minisztériumnak 2130 1941. M. E. sz. rendelete alapján az 1942, évi munkálatok elvégzéséhez f«ras*Ié*i kittieket SolyósitaHkt. Bővebb felvilágosítással szolgál az I(»s«st6Bá|. Kávéházban, vendéglőben és kereskedőnél 1 kérje kifejezetten a Kiskun-keserű r |*| rr J 1 U d f ft gJVgJlIMJlk Gyártja t vitéz.Felsőszent íván* frissít és Kling gyógyít KISKUNSÁGI RUM. ■■■UBS ÉS LIKÖR GYÁR Telefon sz.t KISKUNHALAS 16 6 Felsőnádor u. 15 Szathmáry Sándor és most elköltözött felesége amellett, hogy megszá- ottjai voltak a földszerzés, vagyongyarapítás vágyának, kétségtelenül' annak (löszönhetik nem mindennapi sikerüket, logy volt miből megkezdeni a homokkal való csatát. Hirtelen nem tudnám bizonyítani, de valószínűnek tartom, hogy a példásan egyszerű életmód és takarékoskodás mellett kezdetben egv vis örökség is belesegitett a nagy mii gazdaságii alapjainak lerakásába. Mért az bizonyos, hogy semmiből még senki sem alkotott semmit. De az is bizonyos, hogy kevésből csak ilyen egyszerű, áldozatos és céltudatos munkával lehet nagyot alkotni, mint Szathmáry Sán- dorék alkottak, özv. Szathmáry né halálával két magyar élet nagyszerű hőskölteménye zárult le. De a három körtefa legendája bizonyosan sokáig fönnmarad a halasi aranyhomokon. LAKATOS VINCE II mai idők nem alkalmasak a zúgolódásra A szegedi tanyákat a múlt héten küldöttség) árta be. Az egybegyült gazdák előtt S z é c h e n y i István dr országmoz- ísitási kormánybiztos, hazafiságtől átfűtött beszédében rámutatott néhai Gömbös Gyula által megalakítod országos párt szegedi szervezetének a munkájára, amely azt vallja, hogy amig a magyar kormány rudjánál magyar ember áll, a magyar népet nem kell félteni, mert a kormány nem hagyja ,el soha. összehasonlította ezután a szónok az elmúlt idők nehéz napjait a mai komoly időkkel és hangoztatta, hogy ha akkor ki tudott a magyar nép tartani, most százszor inkább szükség van a kitartásra. Minden a fegyelmezettségünkön fordul meg, ha meginog a bizalom és nem lesz összefogás, az ország menthetetlenül elvész. Nem hiszem —é mondotta -, hogy volna olyan magyar ember, akinek ne volna szent a Haza fennmaradása, családja megvédése és földjének megtartása. Ha ezer év annyi viharában meg tudta állni helyét a magyar nép, a következő ezer esztendőben még fontosabb szerep vár reá. A mai idők nem alkalmasak a zúgolódásra, ma minden embernek csak egy kötelessége van, dolgozni és minél többet dolgozni. Én úgy érzem emelte fel szavát Széchenyi István dr nem vagyok egy párt szolgálatában sem, hanem a nemzet szolgálatában állok. Fel akarom rázni magukat, hogy tartsanak ki a kormányzat mellett, legyenek fanatikus bizalommal és a hadbavonultak, ha. visz- szajönnek, ugyanúgy találják családjukat, mintahogy elhagyták. Ha most minden magyar összefog1 és kitart, teljesíti kötelességét, akkor a háború befejezése után, ha újból eljövök, leborulok maguk előtt, mert a nagy vizsgán, a becsület vizsgáján egy magyar sem bukott el és a háború diadalmas befejezését semmi gonoszság sem akadályozhatja meg. érthetetlen tünet Orvos: Csak egyet nem értek, mitől van a kedves felesége hátán |cé(k véraláfutás ? A páciens férje; Megmondhatom doktor ur... Amióta a feleségem beteg, állandóan a kapukulcson fekszik.
