Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)
1942-06-02 / 44. szám
ff. oldal HALASI UJSAQ #*•/ Junius 2, kedd Atyíín lakást keresek Hosszas keresés után végre ajánlottak nekem egy kiadó szobát, ahol a vidéki élet édes magányát zavartalanul élvezhetem. A háziasszony éppen az istállóból jött. Előzékenyen fogadott, ö. — Tessék besétálni. ÉN. — A hirdetett nyári szobát szeretném megtekinteni. , ö (bevezet): Parancsoljon kérem. £N (körülnézek): Ez volna? ö. ~ Csakis. ÉN.. — Kicsit sötét, ö. — táraságod úgyis csak este jön haza. fis tessék elhinni, ez. a lakás még éjszaka is sötét. j , .' ÉN. — Legalább becsukhatnám az ablakot. O. — Nem lehet, kérem. Miska azon jár be... ■ II ÉN. — Miska? Ki az? ö. A kandúr. Teceik tudni, ha Miska nem volna, uraságod nem tudna aludni az egerek miatt. ÉN (rezignáltan): Hol van Miskának itt a fekvőhelye? Ö. Az ágyban. ÉN. — És én hol alszom? Ö. — A földön, a szalmán. Az egészséges. De tessék vigyázni, nehogy ösz- szetörjön a tojás. ÉN. — Miféle tojás? Ö. — Van egy tojöstyukbm, az min dig itt, a szalmán szokott eleget tenni fajfönntaríási ösztönének. ÉN. — Kérem, nekem ott Pesten épp elég volt a tyúkokból. Még itt is megosszam velük az éjszakát? ö. — De van kakasom is. Kora reggel bekükorékol az ablakon, táraságodnak nem is kell ébresztőóra. ÉN. — Remélem, más állat namt szie, rencséltet a lakásban? ö. — A kecske, az nem számit. Nagyon jámbor fajta. ÉN. —. Miféle kecske? ö. —- A mi kecskénk, kérem. A tehén nem tűri az istállóban, hát idetereleím be szegénykét éjszakára. A Bodri egészen jól megfér vele a szalmán. ÉN. Bodri? Hát az is itt alszik ? \ öv Dehogy alszik. Egész éjjel ugat ÉN. - Itt ugat bent, a lakásban? * Ö.- Hát hol ugasson, kérem? Ura ságod nyugodtan álhat. Bodri őrködik az álma fölött. És egyébként a patkányokat is összefogdosas. ÉN. — Miféle patkányokat? Ö. — Uraságod még nem: látott patkányt? Nehogy valahogy összetévessze a denevérrel. ÉN. — Hát az is van? ö. — De csak éjszaka. A kacsák nagyon félnek tőle. ÉN. - ; A kacsák is itt tartózkodnak? Ö. — Igen. Az ágy alatt. A koca helyet szőrit nekik. , ÉN. — Miféle koca? ö. — Tessék’-csak nyugodt lenni. Ka rácsonyra úgyis levágjuk. ÉN (keserűén).: Mondja kérem, miér nem tartanak itt egy ökröt is? Ö. —" ökrünk még nincs. De ha ura ságod kiveszi a lakást, — azonnal lesz. DYM . EZ IS OK — Tegnap az Eötvös uccai étterem bén ebédeltem. Másodszor nem inegyek oda, — Mi az, talán nem fizetett? íizletátvételi Hurt A, Ferencné könyv-, papír- és díszműáru üzletét átvette ahol továbbra is nagy és választékos raktárral állok a vásárló közönség rendelkezésére. — Pontos és figyelmes kiszolgálás ! — Szolid olcsó árak 1 — Kölcsőnkönyvlár kibővítés! Szives pártfogást kér, hazafias tisztelettel : FARKAS DEZSŐ könyv, papir, díszműáru kereskedő o-w- A. ry GAZDA ÚJSÁG A vadvizek levezetésére Bácskában megkezdik a csatornák kotrását A belviz-TecsapoIás kérdésének tanuk nfányozása során a vármegye vezetősége elhatározta, hogy egységesen rendezi belvizkérdést s ennék keretén belül az összes szivattyú müveket nemcsak nagyobb lecsapolásra, hanem öntözésre is berendezik. Ezzel kapcsolatosan a csatorna medrét is rendezni fogják, mert már nagyon eliszaposodott. X csatornát még a világháború előtt kapta bérbe a társaság, ez. a bérlet 1945. augusztus 8. napján jár le s akkor az államra száll vissza a tulajdonjog. Mint értesültünk, az állam illetve a vármegye nem várja ki a bérlet lejáratát, hanem még az idén hozzáfog a belvi/kérdés rendezésével együtt a Ferenc-csatorna rendezéséhez is, amit 'elsősorban a kotrási munkálatokkal kezdenek meg. Sor kerül a bajai zsjlipbdrendezysek modernizálására is, amire már csak az épülő nagy téli kikötő miatt is nagy szükség van. A kormány rendeletére a bácskai csatornákat, melyeket a jugoszláv uralom alatt teljesen elhanyagoltak, rövidesen Mtiszltitják. A Ferenc- és Ferenc József- csatornát is kotrógépekkel teljes hosz- szuságban kitisztítják. Ezeknek a csatornáknak az eliszaposodása nagyon hozzájárult az alföldi belvizek megnövekedéséhez. Reményünk van tehát, hogy Jövő tavasszal el fogjuk kerülni az árviz- ve s zed elmet. Egyelőre még néni lehet megnyitni az algyői zsilipet A néhány hét óta tartó kitüiíő száraz időjárás következtében lassan megindult a Tisza vizének apadása is. Az apadás azonban olyan kismérvű, hogy alígt'alig lehet észrevenni, de minden valószínű ség meg van rá, hogy amennyiben a száraz időt nőm váltja fel újabb nedves időszak, rövidesen jelentős apadás fog bekövetkezni. Ekkor sor kerülhet majd az algyői zsilip felnyitására is. Eddig még nem lehetett, mért a viz magassága 681. centiméter íés csak 600 centiméteres vizái lás mellett lehet megnyitni. A viz alatt lévő földeik gazdái türelmetlenül várják már a vizszintjének 600 centiméter alá süllyedését, hogy földjeikről a zsilip megnyitásával mielőbb elmenjen a viz. Ugyanis a Tisza magas vízállása miatt még mindig jelentős nagyságú földrészek vannak viz alatt s ezeken a földeken eddig semmiféle gazdasági munkát nem lehetett végezni. Magyaros zsinór készlet; leányka, fiú, férfi kalapok és sapkák ; utalványnélkiili cipők, nyakkendők, redikülők, erszények; férfi és női fehérnemű; divat gombok, zsinórok, csipkék, hímzések, szalagok, női dívatövek. A Szovjet már nem bírja sokáig A charkoyi csata már. eldőlt. már csak arról van szóbbogy a szrt^ég hadak ember- és anyagveszteségé-' nti,1- lyen méreteket ölt, nevezetesen: vajjön a fogolyveszteség, az 500.000 fő alatt marad, vagy ezen félül emelkedik, tehát az esten: alapon és a néniét zsákmány alapján kiszámítható százalékos vesztesége az arcvonalnaki milyen nagy lesz. Ez egyébként attól függ, milyen, nagyságú részeknek sikerült az egyes gyűr ükből k tsz i városai. Több mint 4 millió vöröskatona hadi fogságba került — a charkovi csata nélkül. Alacsony számítás mellett is a halottak, rokkanttá sebesültek, szökevények: további 6 millió főre rúghatnak. A Szovjet katonai fegyveres szolgálatra Valóban alkalmas s erre a célra nélkülözhető férfiainak legalább 50 százaléka tehát már kieseti. Feltehető, hogy a tél és I avaszJ folyamán a Szovjet a másik 50 százalékot maradéktalanul a csatasorba állttól ta,--- mert úgy vélte, hogy csak támadással fordíthatja meg a háború sorsát. Az ilyen módon nyert emberekből megszervezett tartalékainak nagy részét egészen bizonyosan élemésztette a téli támadó hadjárat, aztán a keresi és charkovi csata. Elvégre is csak a májusban egymillió felé járó veszteség még egy 200 milliós lakosságú állam' erejét is megrázkódtatja, különösen, ha olyan veszteséges időszak áll mögötte, mint volt a múlt év júniusától a inai napig eltejt- U hónap. ‘ . Az5i<léii elszenvedett veszteséget Sz.or.jcT már nem tudja pótolni, mert neki'sem lehetnek a végtelenségig tartalékban álló hadtestei és hasonlóan nem lehet már szám ha vehető tartaléka sem kiképezetlen emberekben, akiket u hadosztályok szervezésére igénybe vehetne. Mar csak' a hadiiparban és 41 nemzetgazdaságban mindenképpen nélkülözhetetlen emberei lehetnek. A vázolt viszonyokból következik,' jliogy az idén a Szovjet minden csata ’vesztése súlyosabban esik latba, mint tavaly, mert most már nincs mivel kitölteni az arcvonalbán keletkezett réseket. A keresi csata után ilyen rés nem állt elő, mert csak az történt, hogy egy félsziget veszendőbe ment 200.000 emberrel cgjfűtt, de Gharkovnál már hatalmas -rF^Öt van szó. Talán most még lehetséges lesz az arcvonal középső és északi részéből dél felé eltolt csapatokkal a Gharkovnál szétrongyolódott ärc- vonalat kifoltozni, különösen, ha az a szárny visszahelyeződiik a Don mögé. Az ezután keletkező veszteségek azonban már nem lesznek pótolhatók. Szegény, nyomorgo zsidók Tudományos statisztika alapján a zsidók számának születés halálozás szempontjából észrevehető csökkenése azzal magyarázható, hogy túlságos jólétbe kerültek, már pedig a zsidó, mint faj, csak addig szapora, ameddig a gettó piszkos egymásrautalságá- ban ét Csak mint érdekességet említjük meg, hogy a Magyar Zsidók Lapja, amely a zsidönyomoruságról fecseg, néhány oldallal hátrább ezt a felhívást intézi, olvasóihoz: »Figyel- meztessiik zsidó testvéreinket: tanúsítson méltó magatartást ő is és kerülje a hangoskodó szórakozást, ne hivalkodjék se, strandon, se korzón, se fürdőhelyen, se kiránduláson, hanem legyen szerény és fegyelmezett, ne fecsegjen és ne suttogjon, ne adjon okot se külső megjelenésével, se viselkedésével jogos vagy jogtalan megbotránkozásra, mert nemcsak magunkért, hanem egymásért is felelünk mindnyájan.« Nem hisszük, hogy a nyomorgó, tüdő vészes, éhen vesző zsidó proli gyerekeket figyelmeztetik, hogy ne hivalkodjék strandon, korzón, fürdőhelyen. Azt viszont készséggel elhisszük, hogy a zsidó, akár gazdag, akár szegény: semmi szin alatt nein szerény, nem fegyelmezett, ellenben fecseg és suttog. Reméljük, hogy minden egyes ilyen megrázó leleplező Írásunk1 hozzájárult valamivel ahhoz a nehéz és háládatlan felvilágosító munkához, amellyel az egész nemzeti magyar közvéleménybe akarjuk beíeszuggerálni ennek a parazita fajtának minden bűnét és védekezésének hitvány, önmagával is ellentmondó eszközeit. Hirdetmény. Értesítem a birkatartó lakosságot, hogy az Alispán a gyap- junyitós- idejét junius 20-ig terjedő idői re állapította meg, miért is felhívok minden juhtartó gazdát, hogy a gyapju- nyirást a fenti időn belül végeztesse el. A gyapjukészlet a gyapjú vásárlással megbízott Futura bizományosnak adandó le. Minden juhtartó köteles a gyap- jumennyiséget a városgazda) hivatalban bejelenteni junius 20-ig. A bejelentésre alkalmas űrlapok is a városgazdái hivatalban igényelhetők és otr. adandók le kitöltve. — Kiskunhalas, 1942. máj. 23. Dr Gusztos Károly s. k. h. polgárra. *'?///v Háló es kombinált bútorokat, sezlont, rocamlert keresatény «égtél Nyerges Lajos kárpitos és lakberendezőnél.V Raktár: Kigyó u. 3. Tokintse meg kirakatomat Dohány u. (t n. alatt Halasi Takarékpénztár Régi halasi ember régi pénzintézettel dolgozik Äiapiftaiitt 1872,M Saiilyósit kolcsöBökel Semminéven nevetendő mellékköltséget levelezési költség stb.) nem számit let Betéteket a legkedvezőbb kamattal gyümölcsödet a azokat felmondás nélkftl 9 visszafizeti
