Halasi Ujság, 1942 (3. évfolyam, 7-102. szám)

1942-05-22 / 41. szám

Május 22, péntek HALASI U]SAG 5- Otei Nem lesz többé Halason ápvizveszedelem A kormány újabb szemleutja a halasi határban — Egyetlen esztendő elveszett termése nagyobb kárt jelent az országra, mint amennyibe kerülne a Duna-Tisza- köze általános rendezése — Gyors segítség a bajbajutott tanyai népnek Szerdán már kora délelőtt megélén­kült a Városháza környéke. A forró nap­sütésben szivszorongva várták a halasi gazdák az autó megérkezését, mert hire futott, hogy a szemleuton gróf Teleki Mihály is részt vesz. Soha nem volt még olyan népszerű államférfi az országban, akit annyira szeretett volna a gazdanép, mint vitéz gróf Teleki Mihályt. Már puszta megjelenése is örömet kelt és egy szebb jövőbe vetett vizalommal tölti el nemcsak Halas, hanem az egész or­szág minden igaz keresztény magyarjá­nak lelkét. Ahogy kiszáll az autóból, — az összesereglő halasiak kitörő éljenzés­sel fogadják. Vitéz gróf Teleki Mihály tekintete végig'szánt a tömegen. De eb­ben a pillantásban annyi melegség van, hogy felér a legnagyobb szónoklattal. Tekintetéből kiérezni, hogy nem a sza­vak, hanem a tettek embere. Azok közé a politikusok közé tartozik, akik többet cselekszenek, mint beszélnek. Ott áll Bárczay államtitkár1 mellett a gyalog­járó szélén és hallgatja polgármesterünk üdvözlő beszédét. Az üdvözletét, mely Bárczay állam­titkárnak szól, a tömeg lelkesen meg- éljenzi. Dr Kathona Mihály beszéde nyílt volt es egyenes. Feltárta a halasi gazdák nyomorúságát és segítséget kért. Az üdvözlő beszédre az államtitkár vá­laszában kijelentette, hogy a kormány minden erejével segítségére lesz az ár­vízkárosultaknak, anyagilag kártaíanita- ni fogja őket és egvbcn biztosított min­denkit, hogy a jövőben H alason nem lesz árvíz veszedelem, rí Inert a csatornák és szivattyútelepek olyan nagyarányú építkezése folyik, ami elejét fogja venni minden b a j n a k. A vadvizek leié ..« Az államtitkár megnyugtató szavai után a szemleuton résztvevők elhelyez­kedtek a várakozó autókban. Három áramvonalas gépkocsi indult a vízzel el­árasztott füzesi földek megtekintésére. Ez volt a szemleut programszerű első pontja. Roskadozó tanyai házak, vad­vizekben fuldokló, segítségért kiáltó ve­tések között robog az autó. Szivetfa- csaró látvány. Amerre a szem csak ellát, a pusztulás jelei meredeznek felénk. Ha­lálra Ítélt rozsokat próbál életrecsókolni a májusi napsugár, de hasztalan késői erőlködése, itt már erre az esztendőre minden elvesztett. A belvizek egyrésze a csatornán keresztül tavasz óta lefolyt ugyan, de a föld annyira megszivódott nedvességgel, hogy megművelése lehe­tetlenné vált. A három autó a Zseni-tá- nyán áll meg, ahol a szakértők kiszálltak és alapos körültekintéssel a további csa,- tornázás lehetőségét tárgyalták meg. A füzesi csatornát is megtekintették. A hatalmas méretű csatornában ha las­san is, de állandóan folyik a viz. Száraz­ság esetén kitűnő szolgálatot fog tenni ez a csatorna az öntözésnél. A kiszálláskor néhány tönkrement gazda veszi körül az autókat. . — Bizony méltóságös államtitkár ur r— mondja egy halasi árvízkárosult — tiz száraz év többét ér, mint egy vizes esztendő. - {” -■} ' i ,' ; -4 ■' , i Az államtitkár reményt önt a gazdák­ba, hogy most már csak legyenek ki­tartással, mert a jövő évben már műkö­désbe lépnek a nagyarányú szivattyúte­lepek, amelyek a kiépített csatornákból részben a Tisza, részben a Duna felé emelik át a vadvizeket. A Dunába a Du- navölgyi Lecsapoló Társaság gyűjtő­csatornájából, — a Tiszába pedig a sze­gedi Sóstóból fogják felszivattyuznj a vizet ; -u I , : , ,i i [.- M, Ahol már csak szekér­rel lehet átmenni... Most Balotára robogott a három autó, de csak a Kosár-féle dűlőig jut­hatott ei, mert onnan már a közlekedés DéhéZSégekbe ütközik a tapos, mocsaras földek miatt. Ez a tájék csak a repülő­gépeknek kedvez, az autók bennreked­nének a polypkam feneketlen sárban. A református egyház viz alatt álló birtokán kocsikkal lehet csak áthaladni. Ülésig merül el a kocsi az iszaptenger­ben csak úgy fröccsen a sár ^z elöl­ülők arcába és betérképezi a maga föld­rajzi foltjaival a ruhát. Pedig ez a föld­terület évekkel azelőtt a legterméke­nyebb termőföld volt. Most a fekete bi­valyok legelője és a vizimadarak eldorá- dója lett. Az akácerdők sorra pusztul­nak, a vadvizek elsorvasztanak mindén életet. Lombtalanul, mint jelképes csont­vázak állnak a fák égfelé fordított kar­jaikkal, mintha az Istent hívnák segítsé­gül. Megdöbbentő sivárság mindenfelé. Halász D. Balázsnál érnek partot a kocsik. A jómódú gazda birtokának csak egy része áll viz alatt. Nem panaszko­dik. A magyar fajt jellemző türelemmel viseli a csapást, mint a sorstársai vala­mennyien. Még véndégiil is látja az ér­kezőket hagyományos vendégszeretet­tel, í . Szeged felé,«, könnyező gardák sorfala közi A kocsik tovább haladnak Szeged irá­nyába. A belvizek itt már gyérebben mutatkoznak. Az utat ismét autón lehet folytatni — programszerint. A földek eleinte elég szárazak és művelhetek, de a kilométereken túl Eresztő és Zsana határában siralmas kép tárul a szemlé­lők elé. Innen még nem vonult le a viz, mert meg kellett védteni a szegedi föl­deket. Könnyező gazdák állják körül az autóból kiszálló államtitkárt és gróf Teleki Mihályt. Egész csoport siet fe­léjük. Lerongyolts águk ban is méltóság- teljes kunsági magyarok fátyolos tekin­tete keresi a inár szinte legendás nagy­ságú grófot. Sokan most látják őt elő­ször. A tanyai nép évekig nem mozdul ki az ő »tartományából«, — így tehát csak kerülő utón, másoktól hal! egyet mást a világ eseményeiről. De Teleki Mihály nevét minden tanyai a szivébe véste és most, hogy végre alkalmuk nyílt szemtől -szem he állni vele, siettek látni őt. Teleki Mihály kezetszoritott mindegyikkel és ez a kézszoritás többet jelentett, mintha ígéretekkel vigasztalta volna őket. Mert ez a kézszoritás azt jelentette, hogy fölösleges minden ígé­ret, Teleki Mihály gróf nem hagyja elpusztulni az ő gazdanépét. Hiszen azért jött, hogy dolgozzon értük. Igazi apja ő a népnek. A polgármester ott a hely­színen jelentette ki a p a - naszkotlóknak, hogy amíg a a belvizek le nem vezetőd- ' n e k, 251) mázsa kora kukon- c á t, 400 m á z s a kölest é s 2ÍX) inázsa pohánkát juttat az eresztői és zsanaí gazdák- n a k. Üzletáthelyezés! Üzletáthelyezés! HEGYES VENCEL úri és egyenruha szabó kész ruha raktárát Dohány u. 6 alól Városháza épületbe Piactérre helyezte á t. A taajsai határ métáién ... Ismét kocsikra kellett ülni, hogy a szemleut folyta tható legyen. Tajó pusz­tán alig változott a helyzet. Viz, viz és viz mindenfelé. Figura Lajos bejáró­jától kezdve végig a majsai vasút átjá­rójáig egy merő tenger a táj. Ennyi ve­szedelem * láttán lehetetlen nem arra gondolnunk, hogy ilyen óriási területek vizlevezetése kisarányu helyi munkák­kal el nem érhető. Nem elég az a né­hány csatorna és védőgát, nem elég az eddig működés alatt átló szivattyútelep sem, mert még ha a dongéri csatorna nem is volna lezárva Szeged védelmére, a halasi földek, ha kisebb mértékben is, de mégis jelentékenyen megmüvelhetet- lenek lennének a vadvizeik miatt. Aho­gyan azt Teleki Mihály gróf néhány­szor már hangsúlyozta is: itt csak egy általános, —- egész Duna —Tisza-közét átfogó rendezés, sűrűbb csatornahálózat és na­gyobb arányú szivattyúte­lepek vezetnek ered­ményre. A nemzet szégyene volna, ha ezt a kérdést nem oldanák meg olyan sürgő­sen, amilyen sürgősen csak lehet. Ma­gyarország elsősorban agrárország, te­hát mindennél fontosabb a termőföld megmentése. Egyetlen esztendő elve­szett termése nagyobb kárt jelent az egész nemzetre, mint amennyi pénzbe kerülne a Duna—Tiszaköze általános rendezése. j [, j" _ ; L_ | ; | • Megrendült szívvel,.. A Dongér-csatorn# megtekintve a szemleut véget ért. Mélyen megrendült szívvel ültek vissza autójukba a szemle­ut résztvevői. Bár melegen sütött a ínap és kék ragyogása az égnek az élet örömét hirdette, itt lenn a földön, a rombadólt házak, halott kutágasok, ej­merült vetések és kopasz fák a legfá­jóbb szomorúság felhőjét borították a szivekre. Senki sem szólt a másikához, — de lehetett érezni, hogy most min­denki fogadalmat tett önmagának, hogy amit emberileg csak meglehet tenni, azt mind megteszik a halasi gazdákért. így lesz majd aztán Halas — hatalmas. Üzletátvétel 1 Tisztelettel bejelentem, hogy Hazai Gyula uriszabóságát, — ahol tiz évig mint munkavezető voltam — átvettem és azt, az eddigi szellemben tovább folytatom. — Igen tisztelt üzletfeleimnek a legfinomabb ízlést is kielégítő gyors és pontos munkával állok rendelkezésére Tisztelettel: i-3 _____________ NAIY Ki Ilii (iriszaíimestsr 7 00 ezer hold mezőgazda­sági és 500 ezer hold erdő- gazdasági ingatlan kerül vissza magyar kézbe a zsidóktól A Magyar Élet Pártja csütörtöki érte­kezletén báró Bánffy Dániel földmi- velésügyi miniszter bemutatta a zsidó mező- és erdőgazdasági ingatlanokról szóló törvényjavaslatot. A javaslat első paragrafusában általá­nos rendelkezésként azt állapítja meg, hogy a törvény alkalmazása szempont­jából ki a zsidó és ki a nemzsidó és hogy a jogi személyek mennyiben es­nek a szóbanlévő rendelkezések hatálya, alá. A zsidó fogalmának megállapításá­ban a javaslat a faj védelmi törvényt veszi alapul. Eszerint zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hit- felekezet tagjaként született, úgyszintén — tekintet nélkül származására — azK aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izr. hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsi­dókkal egy tekintet alá, ha ö maga ke~ resziény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt és emellett mind a két szülője házasságkötésük idejében ke­resztény hitfelekezet tagja volt. A ja­vaslat mezőgazdasági ingatlanok tekin­tetében az ingatlanok hasZnavehebősét- gét kifejezetten a földadó kataszteri munkálatokban kimunkált tiszta jövede­lem \a: lapján veszi figyelembe. A javaslat számítási kulcsként az! 1942. évi vagyonadó kivetésére megál­lapított számítási kulcsot alkalmazza A javaslat a házadó alá eső ingatla­nokért járó térítés alapjául a házadóala­pot fogadja el. Az erdőgazdasági ingat­lanokért járó térítést a javaslat ugyan­csak az ingatlan jövedelmezősége alap­ján kívánja megállapítani. A javaslat szerint a zsidók a jövőben mező- vagy erdőgazdasági ingatlant csak a földmivelésügyi miniszter enge­délyével vehetnek haszonbérbe. Fára és egyéb erdei termekre vonatkozó kiter­melési jogot is csak a földmivelésügyi miniszter engedélyével lehet átruházni zsidóra. A nemzsidá haszonbérbeadó zsidó haszonbérlőjének a törvény ha­tálybalépésétől számított hatvan napon belül felmondhat. A javaslat befejező rendelkezéseiben büntető rendelkezése­ket tartalmaz. A javaslat ismertetése után báró Bánffy Dániel földmivelésügyi minisz­ter ismét felszólalt. Felszólalása után a MEP a törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. i---------­F ontos cim : Oláh Lajos úri- és egyenruhaszatoó Dohány u. 6. sz. (Volt Hegyas Vancei-Jéle üzlet) ;___________ r M eghalt a kalocsai érsek Kalocsa szerdán este gyászhirt jelen­tett: 71 éves korában hunyt el gróf Zichy Gyula érsek, pápai trónálló. Bácskai bérmakörutján betegedett meg az ősz főpap. Gróf Zichy Gyulát 1924 január 27-én iktatták be érseki méltósá­gába. Nem a földi lét araszos méretei­ben érezzük veszteségnek az érsek ha­lálát. Egyénisége, élete több volt. ennél, túlhaladta, túlnőtte az emberi lét világi és veszendő távlatát. A római katolikus egyház a krisztusi értelemben vett pa­pot, a keresztény magyar társadalomi pedig az imaéletet élő, ejmberszeretö egyéniséget gyászolja benne. Bár a vi­lág legelső egyetemén szerezte meg doktorátusát, mégsem a tudós, de nem1 is a szervező nyerte el benne a papi ha­talom teljességét, haliamba krisztusi élő- tét élő apostol, akinek szivében soha ki nem hunyt a szeretet lángja. Krisztussal és a Krisztusban élt s egy olyan hatal­mat képviselt, amely nem e világból való. Az apostolok tüze lángolt benne, szertetete nem ismert gátakat, Az elhunyt érseket jövő hét keddjén temetik £. . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom