Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1940 (40. évfolyam, 1-105. szám)

1940-02-27 / 17. szám

február 27 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Egy gazda a kenderíermelíisrdl Nagy érdeklődés mellett tartották meg vasárnap a gazdaayülést Vasárnap délelőtt a közgyűlési te- j remben nagy érdeklődés mellett gazdagyülés volt, amelyen igen so­kan jelentek meg. A gyűlést Medveczky Károly gaz­dasági főtanácsos nyitotta meg és azután két előadó : köztük dr Lacz- kó Aladár, a Kendertermesztési In­tézet szegedi állomásának igazgatója tartott a kendertermesztésről nagy figyelemmel hallgatott, érdekes elő­adást. Az előadással kapcsolatban közöl­jük Zsoldos László szentesi földbir­tokos levelét, akinek hozzászólása, a halasi gazdák szempontjából nem lehet érdektelen. «Nagynyomási gazdaságunkban mintegy 20 kát. holdon termeltem kendert az 1937 évben. A kender ősszel felugarolt, nem trágyázott földbe került és dacára, hogy a ken- j der fejlődése kezdetén az időjárás j igen hűvös volt,tehát nem volt ked­vező, a terméseredmény kát. hol­danként csaknem elérte a 36 mm-t. Többször hallottam tapasztalt gaz­dáktól, hogy a kender rendkívül rossz állapotban hagyja maga után a földet, annak táperejét nagyon igénybe veszi, sőt olyan nyilatkoza­tot is hallottam, hogy évek kellenek az egyszer kenderrel bevetett föld­terület jó termő erőbe hozására. Ezekkel a nyilatkozatokkal szem­ben a leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy gazdaságunkban a kender után búzát vetettem és a kenderföldön termesztett búza ma­gasabb hozamot biztosított, mint más elővetemény után vetett búza. Mivel a kender vetése és aratása a mezőgazdaságban elvégzendő munkálatok keretében igen előnyös időben, közbeiktatva elvégezhető, a szokásos vetésforgóban minden za­varó körülmény nélkül könnyen beiktatható minden évben történő termelése, még a kisebb gazdaságokban is. Különösen aján­latos a kendert olyan — egyébként kendertermelésre alkalmas — föld­területen termelni, amely földterü­let különböző gyommagvakkal időn­ként felszokott fordulni. Ugyanis ta­pasztalatból merem állítani, hogy a i kender termelése rendkívül jó gyom­irtó mezőgazdasági ágnak is tekint­hető.» Megfagyott a Kocsija tetején — Kutyája vigyázott rá A kegyetlen télnek az elmúlt hé­ten Bakula Mihály 44 éves dusno- ki gazda lett az áldozata. Két lovas kocsijával a községből 3 km-re fekvő veremből répát vitt haza Bakula. Már késő délutánra járt az idő, amikor harmadszor nekivágott a behavazott dülőutnak. Csakhamar este lett, elmúlt az éjszaka is s Ba­kula nem érkezett haza. Hozzátar­tozói keresésére indultak de nem I találtak rá. Harmadnap hozták hí­rül Dusnokra, hogy Bakula kocsiját I s lovait a Hajós felé vezető utón megtalálták, ö maga pedig a répa- i rakomány tetején csonttá fagyva feküdt. Megható volt, hogy Bakula kutyája még akkor is ott ült gazdá­ja mellett, vigyázva, hogy onnan semmit el ne emeljenek. A lovak csodálatosképpen életben maradtak. Elrendelték Halason is a gyümölcsösökben a kötelező munkálatokat Dr Kathona Mihály polgármester közli: «A Földmivelésügyi Miniszter 85.000/1938, valamint a 91.171/1939. számú rendeletéi alapján a gyümöl­csösökben végzendő következő mun­kálatokat rendelem el. 1) F. évi március hó 15-ig min­denki tartozik gyümölcsfáit, a terü­letén levő bokrokat a legalaposab­ban megtisztogatni, a beteg és fe­lesleges ágakat, valamint gyümölcs- múmiákat eltávolítani. A vastagabb ágakról és a törzsről a lehámló kérget le kell kaparni, majd drót­kefével le kell kefélni, a levágott galyakat, kérget, lombozatot össze­gereblyézni és lehetőleg azonnal elégetni. Az ágak levágásánál cson­kot hagyni nem szabad. A sebeket éles késsel simára kell vágni és gyümölcsfakátránnyal bekenni. 2) A kaliforniai pajzstetűtől na­gyon fertőzött, beteg, öreg fákat ki kell vágni. Ha a kivágást, vagy a tisztogatási munkákat valaki nem hajtja végre, annál azt a hatóság vé­gezteti el a tulajdonos költségére és a költségeken kívül büntetést is kell fizetni. 3) F. évi március hó 25-ig min­denki köteles a területén levő min­den gyümölcsfát, bokrot, vagy egyéb fát a Földmivelésügyi Minisz­ter által engedélyezett ásványolaj készítményekkel, vagy gyümölcsfa karbólineumokkal megpermetezni. A permetezést mindig a fa tetején kell kezdeni és a legkisebb ágakat is gondosan megpermetezve kell le­felé haladni egészen a törzs aljáig. A permetezést mosásszerüen csur- gásig kell végezni. 4) Mindazoknak, akiknek permete­ző gépük és permetszerük nincsen, jelentkezzenek a városgazdái hiva­talnál, ahol a szereket a legolcsóbb gyári áron, a permetező gépeket pe­dig használatra kölcsön kaphatják. Kaphatók még gépek permetezésre a külterületi iskoláknál, vagy gazda­köröknél. 1 5) Az elrendelt munkálatok telje­sítését szigorúan ellenőriztetni fo­gom és azok ellen, akik a kötölező munkálatokat nem hajtják végre, a kihágási eljárást megindítom és a védekezést a fél költségére hatósá­gilag vrégeztetem el.» ízléses kivitelben □□□□□□□□ készít lapunk nyomdája ooooQooooonaa Március I0"én tartja a Hitelbank évi Közgyűlését í. ; A Gazdasági Bank már megtartotta | tartja közgyűlését, j évi közgyűlését. A többi pénzintézet, j A Hitelbank közgyűlése március 10-én i mint értesülünk, március hónapban meg- lesz. íjmia i он Hasi Hétfőn délelőtt a mentők a halasi kórházba egy öngyilkos férfit vittek be. Könyves Sándor 30 éves malommunkás követte el az öngyilkosságot, öregsző­lőkben 367 sz. lakásán felakasztotta magát. j A rendőri vizsgálat még nem állapi- 1 tóttá meg, hogy a fiatal malommunkás j miért akart a halálba menekülni. Ed­dig az nyert megállapítást, hogy Köny- [ vés előző éjszaka az egyik korcsmában mulatott. Késő éjszaka tért haza sz öregszőlőkbe. Reggel fél 8 órakor fel­kelt, felment a padlásra és felakasz­totta magát. Édesanyja idejében észre­vette az öngyilkosságot, levágták a kö­télről. Eszméletlen állapotban vitték a kórházba. Az orvosok szerint állapota rendkívüli súlyos, ma még nem tudni, hogy életben marad-e? Bizonytalan ideig meghosszabbitottáK a vonatKorlátozásoKat Mint ismeretes, az Államvasutak nem bonyolítható le zavartalanul, vonalain e héten a feltorlódott áru- j az Államvasutak igazgatósága továb- mennyiségek leszállithatása érdeké- j bi intézkedésig kénytelen fenntarta- ben a személyforgalomban bizonyos ni a személyforgalmi korlátozásokat korlátozásokat léptettek életbe, ame- « amiből következik, hogy a Halast lyek 26-ig maradtak volna fenn. j érintő vonalakon is fenntartják a múlt Tekintettel azonban arra, hogy az j kedden éleibe léptetett korlátozáso- ujabb forgalmi akadályok követkéz- ! kát. tében az áruszállítás még mindig * A FINN-OROSZ HÁBORÚ HADERŐI A finn nép hősies harca felkeltette az egész világ érdeklődését a Finnország­ban harcoló haderők iránt. Amennyire a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik, érdemes közelebbről szemügyre venni az egymással szembenálló had­seregeket. 1922. november 11-én jelent meg Finnországban az új véderőtörvény, amely az általános hadkötelezettség alapján áll. A kötelezettség 17—60 évig terjed s a behívások 21 éves korban kezdődnek. Az évi újoncátlag 19.000 embert tesz ki s 1923—39. között 320.000 embert képeztek ki. A finn hadsereg békében hét hadosz­tályból áll, összesen 30.000 emberből. Egy-egy hadosztály összetétele: 3 gyalogezred, egy tüzérezred és egy gyalogsági dandár. Ä mostani háború kezdetén Finnország 200 repülőgéppel rendelkezett. A flotta kb. 8 kis hadihajóból áll, egy- egy hadihajó tonnatartalma nem nagyobb 4000 tonnánál. Csupán a par­tok őrzésére szoritkozhatik. A flottá­hoz tartozik a parti tüzérség, amely 3 ezredből és két önálló alakulatból áll. Igen fontos szerepet játszik a finn hadseregben az u. n. védőtestület. Ez kívül áll a katonai kereteken: s az a fel­adata, hogy a katonai kiképzést tökéle­tessé fejlessze. Mozgósítás alkalmával a testület beolvad a hadseregbe, amely­nek igy háborús létszáma 400 ezer embert tesz ki. R háborús finn hadsereg mint­egy 15 hadosztályból áll. A védőtestülethez tartoznak a női szer­vezetek is, a «Lotta Svärd»; amely nevét az 1808—1809-i szabadságharc egyik hősnőjéről kapta. Ennek a szerve­zetnek 150.000 tagja van, akik háború esetén az arcvonal mögött teljesítenek segédszolgálatot. Azonkívül a közüze­mekben dolgoznak s ezzel legalább 100.000 férfit helyettesítenek. A finnek már évek óta latolgatták egy finn-orosz háború eshetőségét. Előrelátható volt, hogy a támadás a karéliai földszoroson fog megindulni, mivel a határ csak 27 km-nyire van Leningrádtól. Éppen ezért célszerűnek látszott, hogy kiépítsenek egy erővona­lat, amely most a Mannerheim-vonal nevét viseli. A munkálatok már évekkel azelőtt megkezdődtek, de csak 1939. nyarán fejezték be. Д múlt év folyamán 300.000 ember dolgozott az erődvona­lon, kivétel nélkül önként je­lentkezők. Az erődítmény rendszer több vonalból áll. Az erödvonalak 50 km mélységben nyomulnak be az ország belsejébe. Az erődítmények nem olyan masszivek, mint például a MaginoU vagy Sisg- fried-vonal erődítményei, viszont a cél­nak igy is kitünően megfelelnek. A talaj gránitból van, s az összeköttetés a vonalak között kitűnő. Ami az orosz haderőket illeti, ezek óriási embertartalékkal rendelkeznek. Oroszországban szintén általános had­kötelezettség van. A békelétszám 1.6000.000 ember, háború idején ez a szám természetesen megsokszorozható. Hadi­anyag tekintetében is mérhetetlenül előnyösebb az oroszok helyzete, mint a finneké. A páncélkocsik számát 6—7 ezerre becsülik, amelyek között nagy­számban vannak 40 tonnás harcikocsik is, kitűnő felszereléssel. Az orosz légi­erő 5000 harcbavethető repülőgéppel rendelkezik, a tengeri flotta pedig 50 hajóval, nem számítva a tengerantt- járókat. A finn hadsereg hősies teljesítmé­nyeit, kitűnő szellemét az egész világ bámulja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom